Nekem tetszenek a válaszok, mondhatni én is írhattam volna. Mondjuk nem tudom, mitől luxusprosti az, aki Ausztráliában extrák nélkül 200 (ausztrál) dollárt keres, nekem ez nem tűnik olyan hatalmas árnak, bár nem vagyok otthon az ausztrál árakban, és nem is tudom, pontosan mihez hasonlítsam. Neki is álltam számolgatni meg összehasonlíthatni az árakat mindenféle országban, csakhogy azt hiszem, elég nagy hibát vétettem, amikor bázisnak New Yorkot adtam meg - pedig adta magát, hiszen ezeknél az indexeknél New York a bázis, gondoltam, jó lesz nekem is. Csak arra nem gondoltam, hogy egy olyan országban, ahol a prostitúció mindkét fél számára illegális, ott az árak is máshogy alakulnak. Igaz, ha jól számoltam (és ebben egyre inkább kételkedem), akkor az eltérő fogyasztói árindexszel módosítva a New york-i árak nagyjából pont akkorák, mint a többi, szexmunkát legalizáló országokban, feltételezve, hogy minden ilyen országban nagyjából ugyanannyiba kerül a szolgáltatás a fogyasztói árindexhez viszonyítva (ami viszont nem igaz, és esélyesen tényleg elszúrtam). Na mindegy, ezzel még fogok futni egy kört, ha egy kicsit több időm lesz, meg azóta egy vendégem is megírta a saját index-ötleteit, szerintem azokat is beleveszem.
Akárhogy is, ezzel szemben egészen más a magyar luxusprosti válasza. A hozzáállása egy kicsit emlékeztet a már ki tudja hanyadszor emlegetett Bódis Enikő antropológus által írt tanulmányában az utcai prostituáltak válaszára. Pl:
"Egy igazi profi úgy csinálja a munkát, mint egy robot. Előre megtanult, kitapasztalt mozdulatok: melyik pózban legszexisebb a sz*pás, melyikben mennek el a leggyorsabban a pasik… Még a fertőtlenítést és a vetkőzést is ugyanabban a sorrendben csinálom mindig. "
Nagyjából értem a koncepciót: tudom, mi jön be a pasiknak, úgyhogy azt csinálom egyre jobban, és vagyok annyira jó színész, hogy elhitessem. Végülis, valahol igaz, úgy látszik, hogy ő ebben jó, így hát ezt csinálja. Én viszont borzalmasan kifáradnék, ha . Azzal is vitatkozni akartam, hogy szerintem nem minden pasi szeretné ugyanazt kapni, de végülis valószínűleg tőlem is mindenki ugyanazt kapja, mert csak úgy tudok viselkedni, mint saját magam. Igaz, habitustól függően lehetek aktívabb és passzívabb szerepben, ha nagyon muszáj, még egy kicsit csúnyán is tudok beszélni;). De gondolom, ő sem úgy értette, hogy PONTOSAN, MINDENT, UGYANÚGY, a kihangsúlyozás viszont zavar. Mintha követelmény lenne a robotság.
(Amúgy anno nekem is volt egy koreográfia, amit akaratlanul követtem. Ez akkor volt, amikor még NNB-éknél dolgoztam, és volt kanapé is a szobában. Beszélgetés után általában a vendég ölébe ültem és onnan következett az ágy).
Szintén a fent említett antropológus írásában megjelenő "jó prosti" ismérve, hogy nem élvezi a szexet a klienseivel. Ismételten, nem tudom, ez szar lehet, na, így sokkal kevésbé szívesen dolgoznék.
Ez az 1-6 perc is érdekes, esküszöm, nekem is mérnem kéne, de én biztos vagyok benne, hogy az átlag jóval 6 perc fölött van. Igaz, én nem helyezkedem olyan pózba, hogy minél gyorsabb legyen, úgy vagyok vele, hogy ha a vendég gyorsítani akar, gyorsítok, de nem fogom siettetni. Igaz, néha egy-egy beszámoló alapján úgy érzem, a gyorsaság egyfajta elismerés, hogy milyen izgató a lány.
(Egyszer megemlítettem egy vendégemnek, hogy mennyire fura, hogy mennyi egy órában két körös beszámolót olvasok, nálam meg nagyjából másfél-két óra az az egy darab, mire kiderült, hogy általában neki is kettő szokott lenni másoknál. Azt mondta, hogy velem olyan, mint egy jó vacsora, amit nem siet el az ember. Remélem, nem csak vigasztalni akart:P)
"Ez a „keresek benne valami szerethetőt”, amit az ausztrál kollegina mondott, akkora baromság! "
Ja, hogy meri megpróbálni élvezni ezt az egészet???!
Izé, bocsi, de ezt a megnyilvánulást tényleg nem értem. Én is pont ezt csinálom, ha komolyan szinte semmi sem tetszik az illetőben, megpróbálok találni valamit, és ez általában sikerül is. Igaz, bevallom, az elején, amikor még az egész nagyon új és izgalmas volt, még könnyebben ment, de azért azóta is sikerül.
"Holott a nők 99%-a (és az 1% mondjuk ténylegesen szexmániás, és nem csak a munkában k*rva, hanem a való életben is) a menet alatt arra gondol, hogy ki ne szakadjon a gumi, és hogy menjen már el az ember. "
Eskü nem, és nem vagyok szexmániás.Igaz, arra én is szoktam gondolni néha, hogy remélhetőleg a gumi a helyén van, vagy ellenőrzöm néha. Jó, arra is szoktam gondolni, hogy mikor megy már el, ha túl hosszúra nyúlik. Vezetnem kéne egy statisztikát arról, hogy hányszor gondolok ilyenre:D, viszont azért van különbség a néha és a mindig között. Ismételten: szar lehet valamit úgy dolgozni, hogy ennyire elzárkózik bármilyen lehetőségtől, hogy élvezze. Persze értem én, hogy nem sikerül mindenkinek mindenben élvezetet találni, és természetesen az ő döntése, hogy megéri-e a pénz egy olyan munkáért, amit úgy látszik, utál. Csak néha baromira zavar, hogy az, aki ellenkezőképp gondolkozik, az hülye, szexmániás kurva (?), őrült stb.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
