Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Új cikk

2017.02.22. 13:53

Papp László Tamásnak még egy cikke megjelent a témában. Én most túl sokat nem szeretnék írni róla, de mindenképpen gratulálunk a színvonalas munkához!

https://atlatszo.hu/2017/02/17/minel-elitebb-annal-perverzebb-az-ugyfel-igy-dolgoznak-a-szexmunkasok-2-resz/

Munka ismét

2016.10.12. 00:36

Na, most én valamilyen oknál fogva úgy döntöttem, hogy folytatgatom itt ezt a blogot. Lehet, hogy már mindenki itthagyta, de nem is ez a lényeg. Viszont mostanában elég sokat dolgozom. 

Például ma, egy német pasival találkoztam, valamilyen tudós, elvileg számítógépes-matekos, de ahogy leírta, ennél azért összetettebb a dolog. Valami nagyon nagy létszámú konferencia miatt jött ide, úgyhogy ha látok mást is a héten ugyanabból a szállodából, tudni, fogom, miért jött (van is 1-2 egyébként, ráadásul ma annyira sokan hívtak, hogy az sem lehet a véletlen műve, úgyhogy talán ez a megfelelő alkalom, hogy megszedjem magam). 

Egy étteremben találkoztunk, a viszonylag drágább kategóriából, elképesztően jó volt, jót is beszélgettünk, megkedvelt a pasi. Utána a szobában is igyekeztem odatenni magam, még jobban, mint ahogy szoktam, be is jött - csak aztán ebben annyira elfáradtam, hogy a 6 helyett 4 órásra rövidítettem a talit. Ő meg persze kiakadt, mert mi bajom van, hiába magyaráztam, hogy csak fáradt vagyok. Akkor nyugodott meg, mikor mondtam, hogy legközelebb (mondta, hogy még jön valamikor idén) is találkozhatunk, szóljon nyugodtan. 

Azért az utolsó fél órában belehúzott, nehogymár úgy legyen vége, hogy nem lesz vége... Egyébként részben pont azért is rövidítettem le, mert rohadtul zavart, hogy képtelen elmenni. Valahogy nem láttam értelmét ott maradni, és szenvedni a semmiért. Persze tudom, hogy ez csak az én fejemben van így, mert közben azért neki jó, de az biztos, hogy ilyenkor őt is frusztrálja ez a dolog, ne mondja senki, hogy nem. 

Mindenesetre, szerintem nagyon elégedett volt, aminek örülök, tényleg, csak nekem meg rohadt megerőltető volt. Ez nem olyan dolog, amit lehet félgőzzel csinálni, sőt, még kb. teljessel sem, mert nem a végeredmény a lényeg, hanem minden egyes perc, amiben koncentrálnod kell. Na persze ez addig rendben is van, ameddig ez az egész koncentráció, és nem jut eszedbe semmi olyan, hogy kivel csinálnád ezt szívesebben, vagy valami hasonló. (Nem, nem jöttem ki a magánéleti zűrömből, de jól haladok...)

Szóval végül eljöttem 4 óra után, de kifizette a 6-ot. Ezek szerint még jobban is jártam, mert ha 6-ot maradok, akkor se adott volna többet valószínűleg... :) 

 

Alkalmi vendégszerzőnk posztja. Papp László Tamás véleménycikkét nem közölte az egyik oldal, amelyen publikálni szokott - és hogy mégse maradjon a fiókban, leközöljük itt.

 

A feministák előszeretettel mondogatják (és igazuk van) hogy a konzervatív politikusok takarodjanak a nők méhének és hálószobájának környékéről. Rendben. De akkor én még őket kérném rá szépen: húzzanak el a szakmájukat önkéntes elhatározásból űző prostituáltak és ügyfeleik hálószobáinak (szakzsargonban: baszobáinak) vonzáskörzetéből.

 

Franciaországban ezentúl büntetendő cselekménynek számít a prostituáltak látogatása. Rólam közismert, hogy a prostitúció legalizálásának híve, kriminalizálásának bírálója vagyok. Ugyanakkor meglehetősen reménytelennek látom az ilyen jogszabályok támogatóival folytatott vitát. Több alkalommal keveredtem már sajtódisputába olyanokkal, akik büntetnék a kuncsaftokat, illetve azokat is, akik bármilyen módon közreműködnek a prostituáltak munkájának segítésében. A dialógus ugyanazon okból futott vakvágányra, amiért az ateistaként bigott hívőkkel folytatott eszmecseréim is rendszerint kisiklanak. Utóbbiakat azzal a kérdéssel szoktam indítani, hogy: „Én hipotetikusan adok esélyt neki, hogy mégiscsak van Isten. Te hajlandó lennél ugyanígy esélyt adni, hogy esetleg nincs?” Na, itt szokott meddővé válni a dolog. Ugyanis, míg én hajlandó lennék kételkedni önmagamban, a túloldalon a hithű emberek arrogáns gőgjébe ütközöm. Persze lehet, csak én vagyok balszerencsés, hogy mindig ilyen beszélgetőtársakat sikerült kifognom.

A szexmunkások „frontján” ugyanez a helyzet. Jómagam készséggel elismerem, hogy a tiltáspártiak érvei a valóságból táplálkoznak. Soha nem tagadtam, hogy létezik a prostitúcióra való kényszerítés, illetve a fiatalkorúak prostitúcióra való rávétele. S természetesen magam is úgy vélem, hogy a prostitúciónak eme fajtája és típusa jogsértő. Azokat, akik erőszakkal, fenyegetéssel, vagy zsarolással rákényszerítenek embereket ilyesmire, büntetni, valamint üldözni kell. S persze a 18 év alattiak eme szakmában való foglalkoztatása sem legalizálható. A különbség ott van, hogy szerintem ez a bűnös tendencia (bár kétségtelenül ilyenfajta, üldözendő prostitúció is létezik) nem mondható rá a legősibb mesterség egészére. Ezt - ellentétben Isten létével vagy nemlétével - nem csak feltételezem, vélelmezem vagy gondolom. Hanem tudom. Írtam ugyanis már nagyobb lélegzetű riportot a prostitúcióról.

A forráskutatás és adatgyűjtés során jó néhány szexmunkással beszéltem. Ezek közül egyiknél sem tapasztaltam, hogy bármilyen formában törvénytelenül kényszerítették volna őket erre a munkára. Kényszer persze a legtöbbjüknél volt, de csak ugyanolyan, amilyen – mondjuk - diplomás embereket rávesz, hogy Nagy-Britanniában kétkezi segédmunkásként dolgozzanak. Anyagi, egzisztenciális kényszer, amiben nincs semmi illegális. Ugyanakkor az egyik forrásom - egyetemre járó, idegen nyelven beszélő, ügyfélkörét külföldi turistákra, menedzserekre alapozó örömlány - kifejezetten lenézéssel, megvetéssel, ellenszenvvel beszélt az őt papíron megmenteni akaró feminista jogvédőkről. Ugyanazon állásponton volt, mint az őket elvileg védő jogszabály ellen ne szabadítsatok fel, megoldom magam” feliratú transzparenssel demonstráló francia prostituáltak. Hogy őt ne gyámolítsa senki az akarata ellenére. S főleg ne riassza el a vendégeit azzal, hogy jogi retorzióval fenyegeti őket.

Kénytelen vagyok magam is elmondani: a prostituáltakat elviekben megóvni akaró nőjog-védők oroszlánrésze hihetetlenül beszűkült. Miközben én gond nélkül hajlandó vagyok elfogadni, létezik kényszerprostitúció, ők a bigott hívők dogmatizmusával tagadják, hogy létezhet önkéntes, szabad akaratból űzött válfaja is eme hivatásnak. Pedig a tolerancia egyik alapkritériuma, hogy képesek vagyunk elfogadni: mások olyan dolgot is bevállalhatónak gondolnak, amelyre mi képtelenek volnánk. A tiltáspárti feministák érvelésének Achilles-sarka ott van, amire annyit szoktak hivatkozni: a női önrendelkezésnél. Egy nőnek joga van eldönteni, hogy megszakítja a terhességét. Eme joggal magam teljesen egyetértek. Ha nálunk megpróbálnák ezt a lengyelországihoz hasonlóan betiltani, én is tüntetnék a korlátozás ellen. De ha egy nőnek joga van elvetetni a magzatát (pedig ott nemcsak a saját, de egy potenciális, jövőbeli másik ember életéről is dönt) akkor miért ne legyen – lehessen - joga ahhoz, hogy a testét is áruba bocsássa? Amennyiben egy felnőtt nő tud arról éretten, felelősen és önként, kényszer nélkül dönteni, hogy abortuszra megy, akkor miért ne dönthetne ugyanígy arról, hogy a prostitúciót választja foglalkozásául? Nem kettős mérce az, ha az egyikért harcolunk, a másikat elítéljük? Hát de. Nyilván történt már olyan is, hogy valakit fenyegetéssel vagy erőszakkal kényszerítettek abortuszra. Az ilyet szigorúan büntetni kell. De következik-e ebből, hogy az abortuszt be kell tiltani? Szerintem nyilvánvaló, hogy nem.

Azzal az ultrakonzervatív jobboldali, illetve ortodox balos feminista (meg persze bárgyú, hüledező átlagemberi) állásponttal sem tudok mit kezdeni, hogy a prostituáltakat az ügyfelek érzelmek nélkül használják, élvezeti eszközként kezelik, s ez felháborító, ezért betiltandó. Ezt még cáfolni sem érdemes. Ugyanis a világ arról is szól, hogy az emberek teljesen legális és legitim módon eszközként kezelik, érzelemmentesen használják egymást, illetve egymás munkájának gyümölcsét. Nem csak erről szól persze, de hogy erről is szól, az biztos. Nem hiszem például, hogy a bányászati vagy halászati óriásvállalatok vezetői (illetve a halkonzervet, bányászott nyersanyagból készült terméket megvásárló emberek) érzelmileg kötődnének azokhoz a halászokhoz, bányászokhoz, akik a nyílt tengeren, illetve a föld mélyén dolgozva életüket kockáztatják a termékért. S emiatt lerövidül az életük, betegek lesznek. Egyébként sem kell érzelmileg kötődni valakihez ahhoz, hogy megbecsüljük a szakmáját, igénybe vegyük azt, stb. (Ha pedig igénybe veszünk valamit, tehát szükségünk van rá, eleve nem nézhetjük le.) A társadalom a profi katonákat is eszközként kezeli: érzelemmentes, rideg kiképzőtisztek durva, gyakran kegyetlen módszerekkel felkészítik őket, hogy jó pénzért menjenek el meghalni (jobb esetben csak megsebesülni, pszichés traumát kapni) a sivatagba, hogy nekünk ne kelljen sorkatonának bevonulni, s élvezhessük tovább a kényelmes nyugati életünket. A politikus talán nem eszközként kezeli a testőrét, amikor mögé bújik, hogy őt találja el a merénylő golyója? A katonának, bányásznak, testőrnek, munkásnak ugyanúgy a testét veszik bérbe - érzelem nélkül, pénzért. Ugyan mi a különbség?

Én nem diszkriminálok. A nősténysovinisztákról ugyanaz a véleményem, mint a hímsovinisztákról. Nem is lehet más, hiszen ugyanúgy működnek. Van egy merev, dogmatikus, kirekesztő nőképük, mindent ebbe a skatulyába próbálnak belegyömöszölni. S ami nem fér bele, azt nem akarják meglátni. A hímsoviniszták képtelenek tolerálni, hogy egy nő önként, szabad akaratából az abortuszt és a karriert választja a család és gyerek helyett. A nősténysoviniszták viszont azt képtelenek belátni: lehet olyan nő, aki szabad akaratából lett prostituált. A feministák előszeretettel mondogatják (és igazuk van) hogy a konzervatív politikusok takarodjanak a nők méhének és hálószobájának környékéről. Rendben. De akkor én még őket kérném rá szépen: húzzanak el a szakmájukat önkéntes elhatározásból űző prostituáltak és ügyfeleik hálószobáinak (szakzsargonban: baszobáinak) vonzáskörzetéből. Egyébként pedig annyira ciki (nem mellesleg: szexista is), hogy ők a prostitúciót mai napig csak az „elnyomó férfi – áldozat nő” sematikus kontrasztjában tudják látni. Pedig van hetero-, és homoszexuális férfiprostitúció - kevésbé látványosan, de nagyon is létezően. Azok az örömlányok, akikkel én beszélgettem, igen jól szórakoztak azon, hogy úgymond ők elnyomottak lennének, akiket az ügyfelek kihasználnak. Egyikük (meglehetősen előnyös külsejű, vagány fellépésű lány) azt mondta, az irányítás valójában mindig a szolgáltató kezében van, akkor is, ha az ügyfél kedvéért eljátssza, hogy nem. A lányok szerint a férfiak többnyire csak addig olyan magabiztosak, amíg csak beszélnek a dologról. Amikor a tettek mezejére kell lépni, rendszerint bátorításra szorulnak.

A nősténysoviniszták többnyire az ügyfeleket is éppúgy sematikusan torzító prizmán át látják, akár a szexmunkásokat. Oknyomozásom során ügyfelek világát is volt alkalmam valamennyire megismerni. Bizonyára köztük szintén vannak (miért pont köztük ne lennének?) a szolgáltatókat lenéző, lekezelő emberek. De nem feltétlenül ez a jellemző. A prostituáltak vendégeinek jelentős része nagyon is tisztelettudó, udvarias (már csak azért is, mivel pontosan tudják: ha maguk ellen hangolják a szolgáltatót, az a szolgáltatás rovására mehet.) S a kuncsaftok többnyire akkor sem dühöngnek, ha valamiért kudarcot vallanak aktus közben. Az egyik lány mosolyogva mesélte, hogy ilyenkor sokkal inkább az van, hogy sűrűn bocsánatot kérve, szabadkozva restellik a dolgot. Előfordul, hogy egy szexmunkás és törzsvendége között barátság szövődik. De olyanra is van példa, hogy a fizetős nexusból érzelemalapú kapcsolat lesz. Ám erről persze nem szeretnek beszélni a kriminalizálás hívei. Ehelyett megkeresik a kényszerprostitúció áldozatait. Ami persze nagyon helyes. Viszont az már nem az, hogy rájuk mutogatva azt sulykolják: ez csak és kizárólag ilyen lehet. Én nem nagyon értem, mire jó az ügyfelek büntetése. Ez körülbelül olyan lenne, mintha az abortuszra menő nőt nem büntetnék, de azt a családtagját, aki pénzt ad a terhesség-megszakítás költségeire, igen. S nemigen tudok mit kezdeni az olyan liberálisokkal sem, akiknek a szabadelvűsége addig tart, amíg csak a nekik tetsző dolgokat kell tolerálniuk. Csakhogy ez nem tolerancia. A tolerancia épp a számunkra ellenszenves, visszataszító dolgok szabad művelésének engedése, elfogadása. Nagyjából sejtem, hová vezetne Magyarországon egy ilyen szabályozás. Oda, hogy valamiért mindig csak az épp hatalmon lévők riválisairól, ellenfeleiről derülne ki, hogy kurváznak. Nem mintha egy ilyen törvény bárhol máshol elfogadhatóbb volna.

 

Szóval előző nap rámírt valaki, hogy szeretne találkozni. Tényleg nagyon szép, korrekt levél volt. Mondta, hogy bizonytalankodik, mert még nem csinált ilyet, de nagyon megtetszett neki az oldalam, a szöveg stb. Aztán egy kicsit felhúztam magam, mert arcképet kért. Oké, tudom, hogy neki nem annyira egyértelmű, hogy miért is nincs kint arckép, és emiatt miért nem küldök senkinek (bár ez nem mindenkire igaz, NNB pl. szokott küldeni), csak valahogy azért nehezen értem meg, hogy valaki ebbe nem gondol bele, de ilyen kérést fogalmaz meg. És még ha oda is teszi, hogy légyszi, akkor is úgy érzem, hogy ez egy elvárás részéről, és ezt nagyon utálom.

Végülis persze leokézta, hogy nincs arckép, én meg megkértem, hogy megerősítésként küldjön egy sms-t, illetve majd a szobaszámot. Kiderült, hogy nem kapok meg az sms-eit, úgyhogy megkértem, hogy inkább csörgessen meg, amit meg is tett. Úgy volt, hogy 8-kor találkozunk, én pedig vártam és vártam és vártam a szobaszámot, ami nem jött meg. Kicsit dühös voltam, annyira mondjuk azért nem, mert igazából egész jól elvoltam otthon is, csak amikor arra gondoltam, hogy valaki ennyire semmibe veszi az időmet, akkor lettem az mégis.

Aztán 8 óra 9 perckor felhívott, hogy jövök-e? Mondtam, hogy én mennék, de tényleg, de nincs szobaszám. Kiderült, hogy sms-t írt a drága, miután már megmondtam, hogy nem érkeznek meg az sms-ei. Megmondtam, hogy ha mennék, akkor is 8-tól indult az óra, mert azt az időpontot beszéltük meg eredetileg (ha szólt volna, hogy késik, az természetesen más lett volna), és a megbeszéltnél tovább sem tudok maradni, mert másnap korán kelek (hozzáteszem, a megbeszélt időre mindig rászámolok legalább fél órát, mert úgyis mindig megcsúszunk, és végülis a plusz idő után távoztam). Leokézta, úgyhogy mentem.

Meg is érkeztem egy órával a megbeszélt találkozó után. Közölte,hogy oké, hánykor kell mennem, majd azt mondta, hogy akkor most beállít egy ébresztőt, hogy majd csörögjön egy tíz perccel korábban:O. Mondtam, hogy erre azért nincs szükség, aztán nekiálltunk borozni meg beszélgetni. Elég finom volt a bor, már épp büszkének is kezdtem volna érezni magam, de kiderült, hogy francia:D. Mindenesetre beszélgettünk, beszélgettünk, fogalmam sem volt, hogy lesz ebből szex. És végül nem is lett. Közölte, hogy amúgy idő van, aztán csókolóztunk egy darabig, majd elköszöntem és mentem.

Őszintén szólva szívesen szexeltem volna, bár így legalább a hajam egyben maradt:). Komolyan meglepett, hogy hajlandó kifizetni a teljes összeget, bár így belegondolva annyira talán nem furcsa. Régebben, amikor még hajlamos voltam a találka előtt pár órával lemondani a dolgot, mert nem éreztem magam túl jól, többször megtörtént, hogy az illető többet ajánlott, hogy mégis menjek, gondolom, ilyenkor már nehéz lányt találni. Tudom, hogy nem túl fair előtte lemondani, most már tényleg csak nagyon ritkán csinálok ilyet, viszont a mostani más helyzet volt abból a szempontból, hogy én készültem, a másik viszont nem szólt, hogy késni fogunk - igen, ebben az esetben nem is késésről volt szó, de ha mondjuk azért találkoztunk volna később úgy, hogy nem szól előtte, akkor is ezt tettem volna. Most is úgy érzem, hogy korrektül jártam el, ugyanis szóltam neki, hogy nem kapom meg az sms-eit. No mindegy, ez egy érdekes eset volt, tényleg azt hittem, hogy meggondolta magát és nem szólt, kellemesen csalódtam.

Az elmúlt két napban hármat dolgoztam, ami azért szokatlan tőlem, de a többé-kevésbé állandósult pangásnak köszönhetően muszáj rugalmasabbnak lenni. Igazából az első megbeszélése után írt valaki aznap, hogy ráérek-e este, végül némi gondolkodás után úgy döntöttem, hogy igen, így lett kettő. Aztán, mire hazaértem, láttam, hogy valaki e-mailben megerősítette a másnap találkánkat, hát, így lett három. Teljesen kiment ugyanis a harmadik a fejemből, bevallom, egy kicsit lusta voltam a találkák rögzítésével, talán azért, mert az előző hónapban a hónap elején még egy csomó ott virított, aztán szépen sorban mondta le mindenki.

Két svájciról meg egy Angliában élő Indiairól volt szó (ő mondjuk már inkább angol, 10 éve él ott), ebből két fiatalabb (késő húszas - kora harmincas), meg egy idősebb (60+). 

Az első fiatalabbal kezdtem, akivel picit akadozva ugyan, de elindult a beszélgetés. Munkáról volt szó, meg hogy mi érdekel minket, mivel szeretnénk foglalkozni. A második fiatalabb srácnál megjegyeztem magamban az elején, hogy utálom a fiatalokat, de ez a része jó, van kapcsolódási pont, vagyis hm, ez leginkább a bizonytalanság:), hogy mit kezdünk az életünkkel, legalábbis sokmindenkin ezt érzem, de rám biztosan igaz.
Ami nagyon durva volt, hogy az előjáték része iszonyúan bejött, tényleg,na, viszont a szex része olyan hihetetlenül mechanikusra sikerült, meg egyszerűen nem tudom,azon gondolkodtam közben, hogy ez akkor se lenne jó érzés, ha mindent "tökéletesen" csinálna, mintha így nem passzolnánk össze. Ami azért elég nagy kicseszés a sorstól, ha minden mást olyan jól csinált :-/.

Néha kicsit elegem van az airbnb-ből, mert sokan, főleg a fiatalabbak inkább lakást bérelnek, amit kevésbé tartok biztonságosnak, igaz, legalább bejutni diszkrétebb. Itt viszont már a végén hallottam, ahogy megszólal a kapucsengő, pont úgy, ahogy akkor, amikor valaki beütötte a kódot. Később meg mintha valaki matatott volna a zárral, és kiderült, hogy amúgy nem egyedül jött Budapestre, hanem egy baráttal, de ő elvileg később jön. Így utólag arra gondolok,hogy talán a haverja hazajött, megpróbált bejönni, nem tudott (ellenkező oldalról a zárban volt a kulcs), rájött, hogy nem is kéne, elment.

Ugyanezen a napon este az egyik Duna-parti hotelbe mentem, és bebizonyítottam, hogy akkor is eltévedek, ha taxival megyek. A taxis eleve egy kicsit bizonytalannak tűnt, és amikor kirakott és odasétáltam az épülethez, én más hotelt láttam kiírva, és végignéztem, és nem volt ott az, amit én kerestem. Úgyhogy továbbindultam, mert tudtam,hogy arrébb is van egy hotel, és átkoztam a taxist, hogy nem tudja, melyik hol van. Aztán kb 50 méter után láttam,hogy az a hotel is egy másik, úgyhogy felhívtam NNB-t, hogy segítsen már:). Ő mondta, hogy az általam keresett hotel az első mellett van, menjek vissza. Megtaláltam, az előcsarnokban is ott volt az ember, szóval remek volt.

Róla igazából nem sokat tudok írni.... aranyos volt, kedélyes, és nulla erotikát tapasztaltam az egészben:D. Kiderült, hogy a szex nem nagyon fog összejönni, viszont előre szólt, és nem kezdett el ezerrel próbálkozni a lehetetlenre. Őszintén szólva még kézzel is nehezen ment, de ebben lehetett része annak is, hogy kézzel nem vagyok olyan nagyon jó. A végén már úgy éreztem, hogy nem érdekel,én ezt addig fogom csinálni, amíg azt nem mondja, hogy hagyjam abba, látom, hogy nem hatásos, de jobbat úgysem tudok. Ráadásul kicsit nehezen abszolváltam azokat az elemeket, ahol inkább három kézre lett volna szükségem (üljek rajta, csináljam az egyik kezemmel, a másikkal masszírozzam a heregolyókat, és közben valahogy támaszkodnom is kéne). Mindegy, eltelt, reméljük, hogy elégedett volt.

A harmadikra pedig másnap került sor. Az elején volt egy kis fennakadás, mert csak akkor olvastam a "tudsz-e húsz perccel később jönni?" - e-mailjét, amikor már ott voltam. Ugyanis hiába kopogtam az ajtón, nem nyitotta ki senki. Kiderült, hogy még lent vásárolt. Ő is fiatal volt. Hozott nekem egy kis üveg pezsgőt, magának meg vodkát kólával. Töltött, aztán elindított valami zenét, de mindezt nagyon hangosan, én meg megkértem, hogy kapcsolja ki,mert így egyrészt a saját hangomat sem hallom, másrészt nem tudok koncentrálni, így nem tudunk beszélni. Ezen egy kicsit meglepődött, hogy ja, hogy mi beszélgetni is fogunk? Mondtam, hogy ihatjuk csendben is az italunkat, de beszélgetni kicsit nagyobb poén.
Őszinte leszek, fogalmam sincs, miről beszéltünk az elején, valami olyasmi rémlik, hogy ki mit dolgozik, ő miért van Budapesten, ilyesmik, de annyira nem mehettünk bele,mert őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mit dolgozik, még a területben sem vagyok biztos (mintha pénzügy lenne, vagy azt hagyta ott...?). Akárhogy is, elmentem zuhanyozni, majd ő is, és az ágyon folytatódott minden. Itt jegyeztem meg, hogy nem bírom a fiatalokat, mert mintha rájuk inkább jellemző lenne az abszolút "guminőként" kezelés, igazából kicsit olyan érzésem volt, mintha a kisgyerek végre rászabadulhatott volna az édességboltra:D. 
Viszont később rájöttem, hogy lehet, hogy ilyen, de úgy tűnik, nem zavarja, hogy nem nyögök hatalmasakat a semmitől, szóval annyira nem is kerestem,hogy mégis mi az, amit élvezek a dologból. Biztosan találtam volna ilyesmit, ha nagyon koncentrálok, de mivel ezt szemmel láthatóan nem igényelte, nem fárasztottam magam. Elég hamar vége lett elsőre, úgyhogy tovább beszélgettünk.

Itt derült ki, hogy amúgy van barátnője egy pár hónapja, de elköltözik Londonból, úgyhogy ő szakítani fog vele. Nem igazán derült ki, hogy miért kell neki barátnő, ha utálja őket hallgatni. Először a szexre gondoltam, de aztán mondta, hogy a networking szempontjából is jó, ha az embernek van. Szóval gondolom, szex+networking ;). Meg azt is mondta,hogy a londoni lányok két és fél-háromszor annyit kérnek el, mint én, és az azért nagyon sok. Azzal próbáltam vigasztalni, hogy ő legalább el tud menni egy másik országba kevesebbet kérőkért.

Egyébként sokszor elég idegesítő volt, például megkértem, hogy ne csikizzen, de azért is (aztán megfenyegettem, hogy bizonyos esetekben ez nálam harapással járhat, aminek nem biztos, hogy örülne...), ezerszer megkérdezte, hogy másnap illetve egész éjszakára ráérek-e (mondtam, hogy egész hétvégén tanulni fogok), többször is megkérdezte, hogy na, akkor kipróbáljuk-e a "bds-t" (bdsm:) ), és tanítsam meg, amikor az elején mondtam, hogy én ezt olyannal, aki tapasztalt. Ettől eltekintve viszont jól éreztem magam vele, aki fiatal, azt egészen máshogy is kezelem, és tudok lazább is lenni.

Ez aztán a fura levél

2015.11.25. 10:39

<nevem> - I saw your link whilst I was in Budapest last week. Unfortunately I'm not able to make a booking as I have already left but when I was planning my trip I bought two tickets to the opera but got them for the wrong night. Thus the tickets are for tonight and was wondering if you would like to use them.

 

Mondjuk szólhatott volna előbb is:D. Még életemben nem láttam operát (élőben vagy végig), pedig van egy, amit biztosan megnéznék, és még egy, amit talán. 

Alkudozós...

Címkék: hülyék escort Ivonn szexmunka

2015.11.08. 12:25

Van egy hirdetőoldal, ahonnan szerintem az elmúlt évek során összesen ha három levelet kaptam, amire egyáltalán válaszoltam, mert legalább egy minimális mércét megütött. Na, az egyik ilyen tegnap érkezett. Szépen megírtam, hogy az általa javasolt napon mikortól érek rá, és hogy mivel nemrég változtatam bizonyos adatokon, nézze meg a honlapomat, mert még nem frissítettem minden hirdetést (oké, itt elsősorban az árakra gondoltam, amit nem írtam le, de ott volt szépen linkelve). Na, mutatom a választ:

 

Munka, minimális filóval

2015.10.22. 01:47

Mostanában nem igazán dolgoztam, a nyáron konkrétan 2 hónapig nem, és nem azért, mert nem akartam (bár nyilván volt olyan, amit nyilvánvaló okokból nem akartam elvállalni, és máskor se tettem volna). Addig még úgy voltam vele, hogy majd beindul, mert az ősz fasza szokott lenni, de ez se történt meg, melók jöttek, de mindegyik pocsék volt. Azokat most kivételesen nem is akarom részletezni, ráadásul egyre kevésbé tudom, mert mindig ugyanaz van: figyelmetlenség, valami elképesztő mértékben.

Na, a mai pasi viszont egy tök korrekt levéllel indított, írt pár sort magáról, meg hogy este szeretne találkozni, tudja, hogy későn van, de sajnos holnap lelép. Hát szívesebben megyek el így, mintha azt írta volna, hogy ráérek-e este, mert attól mindig bűntudatom lesz, ha nemet mondok... Amúgy azt elhiszem, hogy valaki nem tudja órára pontosan belőni mondjuk 1 héttel hamarabb, hogy mi legyen, de akkor is, írjon időben, adjon meg egy körülbelüli időpontot, akár csak azt, hogy délután vagy este, és mindjárt más. Vagy a fenti, aki legalább tudomásul veszi, hogy nekem is van időbeosztásom.

Amúgy 52 éves volt, de soha az életben nem mondtam volna annyinak. Egyedül a szerszám működéséből lehetett erre következtetni, de az alakja és az arca kb. 30-asnak tűnt. Ehhez amúgy rendesen hozzátett, hogy kopasz volt, és el is gondolkodtam ezen, mert a találkozó előtt valami bajszos, hosszabb hajú, kövérkés pasit képzeltem. Ja, a bajszáról is írt mailben, megkérdezte, hogy nem zavar-e, mert akkor inkább hagyjuk. Emiatt valami masszívabbra gondoltam, de kb. fel se tűnt.

Masszázzsal kezdtünk, én is kaptam, szóval eleve jobb hangulatban indultam neki az egésznek, persze semmi jó nem lett belőle... Próbálkoztunk egy darabig, aztán végül is átvette az irányítást és valahogy összehozta, de nagyon elromlott tőle a hangulat. Főleg persze az övé, de átragadt rám is. Viszont ő legalább odafigyelt, párszor pofátlan módon le is teszteltem: eddig 0% az az arány, aki megértette volna, hogy amikor orális szexnél elhúzódom, az azért van, mert valami nem stimmel. De komolyan, olyan is akadt, aki úgy tett, mintha nem venné észre, aztán egy idő után közölte, hogy látja, ehhez nincs most kedvem:P Na, neki sikerült, finomabbra vette, ennyi. Pedig még csak nem is azért húzódtam el, mert rossz lett volna. A másik jele meg az volt, hogy figyelmeztettem valamire, amit tényleg nagyon nem szeretek, és nem kezdett el faggatózni, hogy miért nem, meg boci szemekkel nézni, meg még csak meg sem próbálta közben csinálni egymás után nem egyszer, nem kétszer, hanem konkrétan sorozatosan, annak ellenére is, hogy közben egyre idegesebb mozdulatokkal lökdösöm odébb... Mindegyik megtörténik, bármilyen kedves és jóindulatú az adott pasi, egyszerűen fel nem fogom... És ez azért még durvább így.

Itt is végeztem egy kis eszmefuttatást, mert ettől – vagyis inkább attól, hogy ez ennyire rendszeres – elgondolkoztam, mitől lehet. Az a megfejtésem, hogy egyrészt a pasikba bele van nevelve az irányítási kényszer az ágyban is, és hiába mondja valaki azt, hogy ő odafigyel a nőre, mert lehet, hogy tényleg így is érzi, attól még baromira nem igaz. A másik meg az, hogy talán tudat alatt is gondolhatja valaki, hogy ő jobban tudja és kész. Na persze ez gonoszul hangzik és talán kicsit vádlón is, pedig nincs vele ilyen szándékom, még csak azt se mondom, hogy tutira ez van... Fura kicsit, hogy pont olyan pasinál jutottam el eddig, akivel szemben nem merült fel ilyesmi. Kicsit sajnálom, hogy emellett legalább a teljesítményét nem méltathatom, de hát ez van:P

http://atlatszo.hu/2015/10/20/sajtotajekoztaton-eliteli-a-prostituciot-aztan-szepen-elkocog-kurvazni-a-fizetos-szex-es-az-alszent-politikusok/

 

Nem gondoltam volna hogy az átlag lakásos találkozó hossza fél óra. Tőlem régen, amikor még lakáson dolgoztam, nagyobb részt egy órásakat kértek, és ez csak a fizetett hossz volt, ehhez jött pluszban a zuhany, meg némi ismerkedés. Vagy az idők változtak, vagy én voltam nem tipikus, esetleg mindkettő. Ha jól rémlik, régen a fél óránál rövidebb találkák sem voltak jellemzőek, nem volt külön ilyen lehetőség a lányoknál.

"minden ilyen szolgáltató köteles volna névvel, székhelycímmel, tevékenységi körrel publikus nyilvántartásba vétetni magát, az ugyanúgy indiszkrécióhoz vezethetne."

Oké, arra nincs ok hogy pont ugyanúgy legyen ez szabályozva, mint bármi más. És nem csak az ügyfeleknek lenne kellemetlen, ha nyilvános lenne egy bordély helye hanem esetleg a szolgáltatóknak is.
...a németek vajon ezt hogyan oldják meg?

Az a sztori jut eszembe róla amit egyszer valamikor hallottam és nem tudom hogy igaz-e. Hogy fura dolgokhoz vezet, ha a törvénykezés a szexmunkát úgy kezeli mint bármi mást, a társadalom meg nem: a történet szerint (talán) német munkanélküli irodák álláskínálatában a szexmunka is szerepelt. Fura helyzetekhez vezetett, hogy a szabályok szerint ha regisztrálsz náluk és felkínálnak egy állást, azt el kell fogadnod.

Azóta sem tudom hogy a történet mennyire igaz. Talán nem Németország, talán nem aktuális már, vagy csak egy tartomány, vagy akármi. Esetleg az egész csak egy elképzelt helyzet.

http://444.hu/2015/10/05/szexleaks-luxusprostitucio-repas-lajos/

Érdekes :)

Az egész lehetne valamiféle "callgirlek mindennapjai egy ügynökségnél" sztori is, és nekem valahogy nem esik le hogy a szereplők mitől voltak luxusprostituáltak. Vagy luxus-akármik. Gondolom szépek voltak, meg kicsit celebek is, és vagy ezért kaptak olyan magas díjazást, vagy azért mert bizonyos körökben még a csapvíz is tízszeres áron számolandó, ha egy politikus vásárolja. Luxus-csapvíz, legalább 99.9% H2O-tartalommal, extra ásványokkal és csipet klórral fűszerezve, csak önnek, csak most.
..Csak mert a nyilatkozatok alapján a lányok sem különösebben műveltnek, sem kifinomultnak nem tűntek. A rövid menetes sztori alapján technikailag sem különlegesek, és épp annyira lehúzósak, mint egy szokásos lakáscsaj akire panaszkodnak a kliensek. Oké, nyilván nem mindegyikük ilyen ha egyszer ez panaszként merült fel (vagy épp mindegyikük, mivel a közvetítő azt mondta egyszer a barátjának hogy egyik modellje sem tisztességes), de akkor is, teljesen standard hozzáállás, semmi high-class.

..közben meg még a szokásosnál is nagyobbra kerekedett szemekkel csodálkozom ezen az egészen, különösen most, hogy írnak is róla. Mármint ahogy írnak róla. Hosszan-hosszan fejtegetik hogy mi hogy működött. Nekem meg úgy tűnik hogy kb úgy működött ahogy egy ügynökségnek működnie kell, önkéntes résztvevők, erőszak gyanúja fel sem merül, biznisz, mindenki jól jár, mi ezen a téma? Gondolom azért részletezik hogy az olvasók izgatottan csámcsogjanak majd rajta.. könyörgöm, micsodán?! Még a kiskorú lányokon lehetne kicsit, de ezt az aspektust meg alig feszegetik, mellesleg szó sincs valami gyermekrablós-pincébezárós-rabszolgatartásos sztoriról, inkább csak úgy tűnt hogy voltak lányok akik nem 18 hanem pl 17 évesek voltak, de ezt leszámítva úgy néztek ki mint a többiek és az ügynökség is ugyanúgy kezelte őket. Ez nem szép dolog de azért messze van attól hogy sztorinak érezzem.

..oké, gondolom azért lett belőle ilyen hosszú cikk mert politikus is érintett. Az olvasóközönségről meg feltételezik hogy azt hiszi hogy a fizetős szex az olyan húdeizgi, húdeperverz dolog amihez hétköznapi embernek semmi köze, és erre most mik derülnek ki. Öööö... nem sok?... Esetleg az hogy a politikusokat most is kíméli a rendőrség, de ezen sem lepődik meg senki. De ha választhatnék akkor inkább a maguktól növekvő, meg családi segítséggel vásárolt luxuslakásokkal és -házakkal, meg eltűnt milliárdokkal kapcsolatban nyomozzon utánuk a rendőrség. Nyomozni valami mondvacsinált, nagyra felfújt, pitiáner ügyben ÉS kihagyni belőle a politikusokat... szerintem egyszerűen csak mindenkit ki kellett volna hagyni belőle mert még akkor is jobban járt volna az ország ha a rendőrség ehelyett biciklilopásokkal foglalkozik. Biciklilopásokkal és hasonló kaliberű ügyekkel konkrétan nagyon foglalkozni kellene, de nem teszik mert túlterheltek, hát íme, itt lehetne lecsípni egy kis időt. Mennyi munkaóra volt amíg lenyomozták mind a 100+ csajt és azok klienseit?! Tiszta hülye a világ.

Az eddigi legidősebb vendég

Címkék: escort Ivonn

2015.09.26. 14:43

Na, megvolt az eddigi legidősebb vendégem. Már amikor megláttam, látszott, hogy nem mai gyerek, de úgy voltam vele, hogy mittudomén, biztos túlságosan két végén égette a gyertyát életében. Egyszerűen annyira nem találkozom idősebbekkel, hogy eszembe sem jutott idősebbnek gondolni, komolyan, egy kezemen meg tudnám számolni szerintem az eddigi legalább 60 éveseket is.

Nos, ő 83 volt:D. Ami érdekes, hogy egy kolléganőm mondta, hogy ő nem szívesen találkozik idősebbekkel, mert ők az apjára emlékeztetik, de nekem sosem volt ilyen problémám. Itt legfeljebb a nagypapám juthatott volna eszembe, de nem ugrott be ő sem. 

Mondjuk végülis a szex nem jött össze, csak a francia, szóval a legidősebb ember, akivel eddig lefeküdtem, még mindig 63 éves, azt hiszem.

 

Mást nagyon nem lehet róla írni, legfeljebb azt, hogy e-mailben sokszor eléggé nem értettem, hogy miket ír nekem és hogy az miért releváns. Hát ennyi, csak gondoltam, írok róla.

Ami még érdekes volt, hogy már előre borravalóval indtott, amit később még megtoldott, mert "kedves" vagyok. Ja, azt is közölte, hogy én túl "nice" vagyok ehhez a munkához, amiben érződött egyfajta "nem ezt kéne csinálnod"-érzés. Ezt úgy annyira nem szeretem, mert mintha lenne benne valami feltételezés, hogy ez nekem valójában rossz, sőt, mivel én nice vagyok, ezért nem oké a dolog, de ha nem lennék az, akkor teljesen rendben van, hogy nekem rossz valami. De ha szerinte ez rossz a másiknak, miért csinálja? Megmondtam neki, hogy éppenséggel lenne más lehetőségem is, találhatnék munkát nem túl rossz pénzért is, csak azt a munkát eléggé utálnám és nem lenne másra időm, ami fontos, pl. továbbtanulás, hogy olyan munkám lehessen, amit mondjuk szeretek.

Érdekes kérdés ez amúgy, neki is álltam gondolkodni, hogy ha más munkával ennyi idő alatt keresnék annyit, mint most, váltanék-e, és nem tudok egyértelmű választ adni. Ha az a munka ugyanúgy nem lehetne beírható az önéletrajzba, akkor nem hinném. Meg lehetne azt is nézni, hogy van-e olyan munka, amit esetleg szívesebben csinálnék ugyanolyan órabérért, de igazából most nincs ilyen ötletem. Úgy működhetne a dolog, hogy lenne egy másmilyen, ugyanolyan jól fizető munka is, meg megtarthatnám ezt a melót is, de igazából mivel nem tudnék olyan munkát mondani, amit egyértelműen jobban élveznék, mint a mostanit, csak olyan jöhetne szóba, ami a szakmai jövőm szempontjából hasznosabb. Ha viszont valami ebből a szempontból hasznosabb, és amúgy beilleszthető az életembe, akkor valamennyire prioritást élvezne a melóval szemben akkor is, ha rosszabbul fizetne. Mindenesetre valahol vicces, hogy fogalmam sincs, milyen munkát élveznék úgy igazán, de ez nálam annyira nem is szempont. Én mindössze annyit keresek a leendő munkámban, hogy fizessen megfelelően, legyen kellőképp rugalmas, legyen inkább élvezhető mint nem, illetve biztosítsa, hogy elegendő szakmai tapasztalatot gyűjtsek, hogy később olyan munkát találjak, ami az előző feltételeknek mégjobban megfelel. A szexmunka inkább csak ez utóbbinak nem felel meg. Na meg persze sajnos nem lehet otthonról végezni nulla sminkkel, zsíros hajjal, akkor is, ha mondjuk náthás vagyok, ezek még hiányoznak.

A cikk: Miért nem helyes legalizálni a prostituáltak használatát?

 

A bejegyzés címe és az illusztrációnak használt képek már előre definiálják a tartalmat. A prostituáltak használata? Ez nem egy kliens által használt kifejezés, ez egy olyan emberé, aki elvileg védené a szexmunkás nőket.

Szóval akkor menjünk végig.
(A vastag, dőlt betűs részek Ivonn megjegyzéseit tartalmazzák - Ivonn)

Címkék: levrov

2015.09.18. 20:02

Úgy érzem, magyon megérte frissíteni az egyik hirdetésemet:

"Hello XXXXX 

Im gone be Budapest tomorrow,
How much one hour for sex ? "

 

Hát, végülis legalább köszönés az elején volt:D

Szeptemberi melók

Címkék: escort Ivonn

2015.09.18. 18:49

Beindult a szeptember, én meg (magamhoz képest) dolgozom, mint az őrült, mert tudom, hogy lesznek még rosszabb hónapok (az augusztus pl. egészen szar volt). Sajnos ez persze úgy jött össze, hogy az első héten öt lett volna - lett belőle négy, az utolsót lemondtam, egyszerűen képtelen voltam rá (de legalább SP dolgozott, és a pasinak se volt gondja a cserével, szóval király). Aztán volt most még egy tegnap,a többi pedig majd később várható.

Igazából annyira nem hagyott bennem mély nyomot a melók többsége, hogy egy kicsit azért végig kell gondolnom, kik is voltak.

Az első egy pilóta volt:D, ami azért így vicces, csak azért volt Magyarországon,mert ugye hozta a gépet, aztán másnap repült is vissza. Amikor mondta a munkáját, megjegyeztem, hogy oké, így már értem, miért kell kipihentnek lennie másnap:). A második egy ír pasi volt, akinek az elején még nagyon értettem a kiejtését, később már kevésbé. De igazából az, hogy miről beszéltem ezzel a két emberrel, annyira összemosódik, hogy csak tippelek, hogy az elsővel is beszéltem a házasságáról,meg a másodikkal is, és hogy az egyiknél kifejezetten arról volt szó, hogy hiába jártak terápiára, nem nagyon használt, aztán most egy pár éve igazából nem is nagyon szexelnek, csak elvannak, illetve néha összevesznek. Komolyan nem tudnám megmondani, melyikükkel beszéltem erről.

A harmadikkal NNB-nél találkoztam, vele már pár hónapja beszéltünk már arról, hogy találkozunk, csak vagy NNB nem ért rá,hogy átmenjek, vagy én. A pasi elvileg az USA-ból jött, és a beszéde nyelvtanilag teljesen oké volt, viszont a kiejtése nem annyira, és etnikum tekintetében sem tudtam belőni. Kicsit sötétebb volt a bőre, de egyáltalán nem tűnt afroamerikainak, még fél vagy negyedrészt sem. Később kiderült,hogy egyiptomi-görög, és a szülei az USA-ba költöztek, de szerintem ő már ott született, szóval tényleg nem értem a nem annyira amerikaias kiejtést. Ebben a melóban az volt a poén, hogy egyszercsak megjelent a szobában NNB kutyája (van egy kutyabejáró az ajtón), a pasi reflexből odanyúlt,mire a kutya morogni kezdett, és mivel rám olyan nagyon nem hallgat, ezért hiába próbáltam szavakkal terelgetni, végül csak a nyakörvénél fogva sikerült. Egyébként tiszta mázli, hogy pont NNB kutyájától nem félek semennyire, pedig általában azért tartok a kutyáktól. (Ennél is viccesebb, hogy NNB kutyája nem túl barátságos az idegenekkel, de engem már azért ismer, igaz, szerintem még az elején se nagyon féltem tőle).

A negyedik egy indiai pasi volt, akin erősen gondolkodtam, hogy elvállaljam-e, mert elég rosszakat hallottam az indiaiakról. Ezzel szemben ő a második, akivel találkoztam, és teljesen rendben volt. Sőt, megkérdezte, hogy én most akkor mennyire vagyok benne a bdsm-ben, és mennyire vagyok jó a domináns oldalban? Háááátöööö, megpróbáltam övvel elfenekelni, de egyszerűen annyira féltem, hogy fájdalmat okozok, meg egyáltalán nincs benne gyakorlatom, hogy egy idő után inkább kézzel folytattam, de így se mertem olyan hatalmasakat ütni. Viszont amúgy kiderült, hogy ők elég aktívan gyakorolják ezt a feleségével, ez így eléggé poén:). Azt mesélte, hogy főleg a gazdagabb rétegeknél még mindig dívik az előre elrendezett házasság, de nekem eléggé úgy tűnik, hogy ő semmi ilyesmit nem tervez a gyerekeivel. Igaz, azt is mondta, hogy ő azért valamiféle kis lázadónak számít a családjában sok szempontból.
Azt is mesélte, hogy amúgy az egyik legjobb barátjával van itt,és ha van kedvem/időm valamelyik nap találkozni vele, akkor szóljak.
Meló közben hívott egy barátnőm, hogy találkozunk-e, és végülis odarendeltem a hotel elé, ráadásul pont lejött velem a pasi is cigizni, aki közben összefutott a haverjával:D. Végülis sietnünk kellett haza barátnőmmel, de ez így egy kicsit poén, még sosem találkozott senkivel, akivel melóztam volna.

Az ötödik meg egy pár nappal később történt, egy görög pasival. Igazából nem volt nagy kedvem dolgozni, azt hiszem, nem is nagyon adtam bele anyait-apait :-/. Viszont utólag megkérdezte, hogy 1.) szerintem mit kellett volna máshogy csinálnia, 2.) mit gondolok a méretéről? A második kérdést úgy vezette fel, hogy "ezt biztosan sokan megkérdezik tőlem", én meg közöltem, hogy igazából ő az első. Én néha megjegyzem, ha a másiknak az átlagosnál nagyobb a mérete, de ilyenkor is hülyén érzem magam,mert mi van, ha azt hiszi, csak bókolni akarok vagy ilyesmi? Mellesleg valami oknál fogva az elmúlt időszak embereinek mind nagyobb volt az átlagosnál. Pont a tegnapinak ráadásul kifejezetten, nem hosszban hanem átmérőben. Mondjuk kb mindenki kiderítheti, hogy hogy viszonyul az átlaghoz, ha ráguglizik.

Szóval eddig ennyi volt, majd lesz még néhány a hónapban, ha még nem felejtettek el:)

Levél - Sziget

Címkék: levrov Ivonn

2015.08.27. 22:00

(Na szép, ez is egy régi bejegyzés, csak elfelejtettem kitenni)

Azt hiszem, nem hangsúlyozom elégszer, hogy mennyire örülök minden konferenciának - illetve legutóbb a FORMA1-nek -, amiért idehozzák a külföldieket, de azt hiszem, lassan a Sziget is beáll a sorba. Ezt pl. ma kaptam:

I will be attending sziget festival next week.

I'd like to have someone with me during the festival. Like a girlfriend, we will chat, drink, eat, dance and have fun. I truly want to feel like a couple. I want to cuddle you and have romance. :)

I will cover all the costs.

What would you ask me for this request. I will ask you to be exclusive to me during this time.

I expect you not to ask for normal prices as you will have fun too.

 Az utolsó mondat cuki:D. Kicsit vicces, hogy a Sziget nekem egy idegen emberrel tutira fun, amit még el is tudok fogadni, valószínűleg van egy csomó ilyen ember. Viszont most akkor ezen végigmenve a sima meló nekem szerinte nem fun???:D De persze lehet úgy is értelmezni, hogy a Sziget pluszban még plusz fun. Én viszont nem vagyok nagy fesztiválozó, úgyhogy ezt most szkippelem.