Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Furcsa dolog történt velem

Címkék: meló

2012.11.22. 21:56

Hétfőn érdekes dolog történt velem, amióta dolgozom, először.

Még másfél hete irt nekem valaki, hogy itt jár Pesten, szeretné, ha találkoznánk, ráérek-e a jövő hét hétfőn? Magamhoz képest meglepően hamar (este irt, és másnap reggel) válaszoltam, hogy ráérek, persze, van-e valamilyen kérdése? (szeretem feltenni, hiszen ha van még egy csomó időnk a találkozás előtt, az baromi hasznos tud lenni, egy csomó mindent lehet tisztázni. Sajnos meglepően sokszor jött ezek után az a kérdés, hogy vállalok-e análszexet. Ez csak azért furcsa, mert vagy az oldal részletezi a szolgáltatásomat, vagy én az első levélben... mit gondol, véletlenül kihagytam?)

Nem válaszolt. Egészen szombat estig, amire kicsit dühösen írtam, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ráérek, ugyanis nem úgy terveztem a napjaimat – hiszen nem válaszolt, honnan gondoltam volna, hogy szeretne találkozni? Mindenesetre megírtam, hogy minden a hétfőn múlik, elég-e, ha délután írok? A válasz az volt, hogy persze, és nagyon reméli, hogy összejön. Itt már kicsit megenyhültem, és megírtam, hogy tulajdonképpen most is igent mondhatok, ha nem zavarja, hogy esetleg az intim részen nem lesz minden teljesen szőrtelen, ugyanis ez volt a bizonytalan tényező a hétfővel kapcsolatban, hogy vajon kapok-e időpontot a kozmetikusnál. (szigorúan csak gyantáztatom, ha egy mód van rá, érzékeny a bőröm és borotva után nem szép látvány). Azt mondta, hogy nem gond, ellenben én kaptam hétfőre időpontot (nem túl népszerű a hely, pedig baromi ügyesek a kozmetikusok és még olcsó is, szóval imádom), úgyhogy tényleg semmi akadálya nem lett volna, hogy egy jót dolgozzak hétfő este....

Hétfő délután amint hazaértem, megnéztem az e-mailjeimet, hogy megtudjam a szobaszámot (nem mintha egyébként nem az e-mailjeimet nézném meg elsőre)...

Egy részletet kihagytam: valamilyen oknál fogva az első levelében megírta, hogy a felesége 5 hónapja meghalt rákban, és azóta nem volt senkivel. Nos, ez egy kicsit sok volt nekem, még azon is gondolkodtam, hogy mindenképp akarok-e vele találkozni, ugyanis nagyon nem vagyok jó mások pátyolgatásában, és féltem, hogy esetleg majd valami ilyesmit kéne művelnem.

Hát, hétfő délután várt ugyan egy levél az ő e-mailcíméről, de nem éppen ő írta, hanem a felesége. Közölte, hogy ő ugyan nem, de a férje bizony meghalt 30 éve (talán ennyi ideje házasok), valamint sok szerencsét kívánt a „pussymhoz” (én hívtam így, amikor a gyantázást emlegettem, tudom, hogy valahogy máshogy kéne kifejeznem, de így egyszerűbb volt), amit „remél, hogy majd tisztára kaparnak”, esetleg vakarnak, a Google translator találatai szerint. Valamint kifejezte abbeli reményét, hogy a férje használ gumit, mert nem akar elkapni tőlem semmit

Később kaptam egy e-mailt a férjtől, hogy nagyon sajnálja, de hazudott nekem is, a feleségének is, és ez a találka most nem fog összejönni.

Azóta is azon gondolkozom, hogy mégis hogy találta meg a felesége? Ő valószínűleg nem utazott Magyarországra, különben hogy tudott volna a férj velem találkozni, nem? Mondjuk pont lesz egy találkozóm valakivel az év elején, aki azért megoldja egy másik hotelszobával, de nem tudom elhinni, hogy ez olyan általános lenne....

A másik nagy kérdésem magam felé, hogy miért akartam beszólni a feleségnek? Vajon csak azért, mert az ember vissza akar vágni, ha beszólnak neki? Vagy azért, mert titokban a férjekkel szolidarítok? Az előbbi biztos igaz, de az utóbbiban is lehet valami, az oka pedig az, hogy férfiakkal általában jobban kijövök (aminek szintén van oka, és nem az, hogy szerintem a férfiak jobb fejek vagy ilyesmi), hogy voltam már (többé-kevésbé) szenvedő harmadik, valamint hogy a nő álláspontját sosem ismerem.

Mindenesetre az, hogy bűntudatot érezzek, fel sem merült bennem, mert egy kapcsolatot azt hiszem, nem egy harmadik dúl szét, hanem az a helyzet, amibe könnyen beférkőzhet egy harmadik. Nem akarok erről hosszasan írni, mert nem hinném, hogy van általános igazság, és tapasztalom sincs sok, viszont nagyon sokat gondolkozom ezen. Ha minden jól megy, nekem is lesz hosszú házasságom, és nem szeretnék egy nap arra ébredni, hogy a másik becsapott.

Viszont valahogy azt is nehezen képzelem el, hogy az ember monogámiában éljen, őszintén szólva jó indokot sem találok rá. Azt mondják, hogy a szex olyasmi, amit egy jó kapcsolatban csak a párunkkal volna szabad megélni, de nem értem, hogy miért? Miért van az, hogy minden mást, amit a párunkkal csinálunk, megtehetünk mással is, de pont a szexet nem? Az én definíciómban a párom az, akivel a legjobban megértetem magam, akivel kvázi „együtt létezünk”, ő ért meg engem a legjobban, és remélhetőleg fordítva is így van. A szex meg egy kellemes dolog, amihez nem kell feltétlenül még akár olyan hú, de jóban sem lenni a másikkal. Volt egy vendégem, aki külsőre sem igazán jött be, és még közös témánk se nagyon volt, mégis baromi jónak értékeltem az együttléteinket. Ugyanakkor amikor párkapcsolatban éltem, egyszerűen nem akartam senki mással lefeküdni. Na igen ám, de az én párkapcsolataim meglehetősen rövidek voltak, úgyhogy nem zárnám ki, hogy évek együttélése után mással is szeretnék lenni.

A bejegyzés trackback címe:

https://suisseproject.blog.hu/api/trackback/id/tr994920490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.