Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Még 3-4 évvel ezelőtt kezdődött az egész Laura D. könyvével, aki állítása szerint Franciaországban a magas egyetemi tandíj miatt, majd folytatódott a Fucking Berlinnel, és végül jött az Egyetemista lány támogatót keres c. magyar változat, amiben többek között SP, egy másik kolléganőm és én is részt vettünk. Vicces, hogy míg sok helyen azt olvastam, a könyv nem jó, mert nem rettenti el eléggé a fiatal lányokat, én inkább – és az ismerőseim is – azt éreztem, hogy amilyen pozitívan nyilatkoztunk mi, mégis egyfajta durván negatív hozzáállással van az egész leöntve, amit én leginkább az írók véleményeként értelmezek.

A diákprostitúció témájába azt hiszem, nem szívesen mennék most bele, nagyobb falat ez annál, hogy egy szuszra ledaráljam, amit gondolok róla, röviden legyen elég annyi, hogy ha létezik is ilyen itthon, mint jelenség, annak nem az az oka, hogy nincs más megoldás. De erről majd tényleg később.

Viszont pontosan egyetemre járó szexmunkások esetében találkozom mindig és mindenhol azzal a véleménnyel, miszerint ez egy ördögi kör, amibe bele lehet ragadni. Komolyan, szerintem nem volt olyan fórumvita, amiben ez ne merült volna fel, a „mélyen sérül a lelkivilágod”-típusú vélemények mellett.

Mit is értünk ezalatt? Hát azt, hogy a szexmunkás, aki mellesleg egyetemre jár, tehát előbb-utóbb diploma lesz a kezében, a szexmunkával töltött idő alatt hozzászokik egy bizonyos életszínvonalhoz, majd, amikor a diploma után új munka után szeretne nézni, rádöbben, hogy a kezdő fizetése a közelében sem lesz annak, amit eddig megkeresett. Tehát soha nem fog elhelyezkedni abban a szakmában, amit az egyetemen tanult, mert képtelen feladni a korábbi, fényűző életvitelt.

A rövid válaszom az, hogy ez hülyeség.

A valamivel hosszabb meg az, hogy most megsajnáljam a szegény egyetemistát és sírjak egy kicsit érte? Komolyan?

A szóban forgó egyetemista valószínűleg nem véletlenül tanulta azt, amit, esélyesen érdekli az a szakma, amiben később el szeretne helyezkedni, és gondolom, mind tudjuk, hogy a pénz nem minden. Azon kívül, ha tényleg olyan kevés lenne, még mindig megteheti, hogy a munkája mellett még dolgozik is valamennyit szexmunkásként. Persze az is lehet, hogy a pénzhiány annyira zavarja, hogy tényleg nem hagyja ott a szexmunkát, és mondjuk 10 év után döbben rá, hogy 35 éves pályakezdőnek számít abban a szakmában, amit tanult, de számomra elég hihetetlennek tűnik, hogy valaki ennyire hülye vagy nem előrelátó legyen, ha viszont az, nemigen fogom sajnálni érte.

Egyébként valahol látom a dolog igazságtartalmát, mert olyan munkám nagy eséllyel tényleg nem lesz egyhamar, ahol ilyen órabérekkel találkozhatok, és biztos nehéz lesz megszokni, hogy amit mondjuk eddig hét nap alatt, suli utáni programként megkerestem, azért később heti 40 órát kell egy irodában lehúznom. De már eleve azt nehéz lesz megszokni, hogy nem lóghatom el úgy, mint a tanórákat:), nincs nyári szünet, felelősség van, meg akár ki is rúghatnak. Ezt úgy hívják, hogy felnőtt lét.

És persze van, aki egyszerűen nem tudja megszokni, hogy ő alkalmazott, és kötöttségei vannak, na, ezekből az emberekből lesz nagyobb eséllyel vállalkozó, ami kockázatosabb, de nagyobb nyereséggel is járhat. Őket mégse féltjük attól, hogy mi történik, ha tönkremegy a cégük, és mehetnek vissza alkalmazottnak rosszabb fizetésért.

A bejegyzés trackback címe:

https://suisseproject.blog.hu/api/trackback/id/tr215428921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hátrányos helyzetű kaviár 2013.07.27. 16:14:24

Hm, nos remélem, tartani is tudod majd az elveidet, akkor is, ha 2-3 év után még mindig magasról lekezel a kis-közepes-vagy nagyfőnök (a burkolt vagy nyílt szexista és szexuális megjegyzésekről és konkrét nyomulásokról nem is beszélve), és egy hónap alatt sem keresel annyit, mint "anno" egy hét alatt. A legtöbb lány, akivel találkoztam, és aki azelőtt "hobbiprosti" volt, egyetem/főiskola mellett, ugyanis ilyesmik miatt állt vissza megint.

Ivonn (törölt) 2013.07.27. 16:17:42

Szó sincs semmiféle elvekről:), viszonylag logikus döntés, hogy a szakmámban szeretnék elhelyezkedni. Egyébként ha megoldható, az új munkám mellett is folytatnám ezt, havi 2-3 vendéggel.

Hátrányos helyzetű kaviár 2013.07.27. 16:26:04

@Ivonn: Jó, akkor nevezzük elképzelésnek ;).
Nem tudom, milyen területen fogsz majd dolgozni, de tipikusan tisztviselői meló mellett ez összejöhet. A jellemzően multi-féle melóknál viszont nem hiszem, ott annyi energiát fog elvenni belőled a szakmai taposás, hogy nem lesz erőd meg hangulatod.