„A vendégek nagyon nagy része nem a szex miatt jön, hanem azért, hogy meghallgassák őket, hogy valaki törődjön velük, hogy valaki megsimogassa egy kicsit a lelküket”.
(HOL VAN ITT AZ IGAZSÁG? Szexmunka Magyarországon, 15:30 környékén)
Sokszor hallom, olvasom, hogy a vendégek sokszor nem (csak) a szex miatt jönnek, olvastam cikkeket is, ahol kiemelték, hogy „egy bizonyos szinten álló lánynak sokazor nem is kell szexelnie” („Az escortlányok jóval kevésbé kiszolgáltatottak, mint útszéli társaik, sőt, időnként egyszerűen csak elit rendezvényeken kell megjelenniük, hogy a férfivendégekkel táncoljanak és beszélgessenek, pimasz fiatalságukkal üde színfoltját képezve a partinak.”).
Nekem ez néha kissé mentegetőzésnek tűnik, ráadásul valahogy szkeptikus vagyok, mert nekem szinte minden emberem többek között szexért jött meg jön:). Az teljesen igaz, hogy nem "üríteni" meg dugni, hanem egy jót szexelni, és alapvetően kétfős és nem "ő és a guminő"-felállásban képzeli ezt el és fontos a körítés is - pl. a jó beszélgetés az elején-végén, de ha valamilyen oknál fogva nem jött össze a szex, azt maximum nem bánta az illető annyira (legtöbbször meg igenis bánta, szerintem). Nekem úgy tűnik, hogy a „sokszor nem is a szex” sokszor mentegetőzés. Pár hónapja olvastam Bódis Enikő írását, ahol érdekes volt a tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy hogyan akarnak a szexmunkások megszabadulni a stigmatizált szereptől.
„A megkérdezettek folyamatosan arra tesznek kísérletet, hogy elválasszák személyes életüket prostituált tevékenységükől. Ennek egyik kifejeződési eszköze, hogy elhatárolódnak a többi prostituálttól. Az a mechanizmus, hogy a stigmát más prostituáltra hárítják strukturális része az identitásépítési folyamatnak. (Gaspar 1988)” (238. o)
„A prostituált “liminális nő”, a szexmunkás és a kurva szerep között ingadozik. Hol bizonyítani akarja önállósságát és felveszi a “jó” prostituált jellemzőit, mint például tisztességes az üzletben, kielégíti a vevő igényeit, ezért az a jövőben visszajár hozzá, vigyáz az egészségére, védekezik, ügyel az egészségére, érzelmileg távoltartja magát a vevőtől, előre kéri a pénzt, soha nem nyújt több szolgáltatást, mint amelyben a klienssel előre megegyeztek, figyelmezteti a többi prostituáltat, ha egy vásárló valamilyen szempontból megbízhatatlan, minél több pénzt tud keresni, ha dolgozik, nem élvezi a szexet, önvédelemre képes, független. Ezzel szemben a “rosssz” kurva jellemzői (amelyet a “jó” prostituált ragaszt a “rossz” kurvára): tisztességtelen az üzletben, “lenyúlja” mások klienseit, ár alá megy, nemi betegségeket terjeszt, érzelmileg involválódik, a klienst indifferens vásárlónak kezeli. Mindamellett nem független, futtatója van, nincs tekintettel a többi prostituáltra, a pénzt elherdálja, pl. drogozik vagy alkoholizál.”
( Bódis Enikő: Bűn és kánon a prostitúció példáján keresztül – pdf fájl, kattra letöltődik)
Aztán persze a fene se tudja, hogy ez mennyire van így, vagy hány szexmunkást érint, mennyire általános a dolog. Nem tudom azt sem, hogy mennyire erős a stigmatizációtól való elszakadás vágya – most kapásból úgy érzem, két kolléganőmre nem igaz a dolog, persze erről nekik kell nyilatkozniuk.
Rám szerintem igaz, valószínűleg nem véletlenül írogatom ezt a blogot sem. Csak azzal szemben, amit Bódis Enikő ír – ti. hogy a prostituált kénytelen elhagyni a tradicionális női szerepet és „rosszlánnyá” válni, ezért vagy tradicionális női szerep-beli célt jelöl meg, vagy megkülönbözteti magát a „rossz kurvától” -, én ugyan találkoztam egy média és társadalom sugallta képpel és véleménnyel, kipróbáltam, máshogy találtam, és nem értem a stigmatizációt, hát beszélek róla. Szexmunkás vagyok, többek között szexelek is a vendégekkel, ami nem dugás és nem kétszemélyes pornófilm-utánzat, valamint egy találkában nem csak ez történik, de szerves része a dolognak (azért majd lehet, végzek egy felmérést a vendégek körében).
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
