Na, ez egy igen érdekes találkozás volt, vagy legalábbis én annak éltem meg. Egy olyan oldalról keresett meg az illető, amiről az egyik tumblr-ös szolgáltató ódákat zengett, viszont én valamiért elég sokáig nem tudtam oda felregisztrálni. Igaz, nem is gondoltam, hogy én is akkora forgalmat bonyolítanék le ott, mint a tumblr-ről megismert kollegina, aki csak azon a site-on szerepelt – kicsit egyszerűbb, ha az oldalt nagy arányban látogatják az azonos országban élők, nekem viszont csak azok jutnak, akik valamilyen oknál fogva Magyarországra látogatnak. Az előny viszont az, hogy nincs olyan sok magyar hirdető, pedig a legtöbb escort oldalon elég nagy arányban vannak magyarok.
Szóval, sikeresen felregisztráltam, és kaptam is egy pár levelet, viszont mostanában bár elvileg kéne dolgoznom, valahogy nincs nagy kedvem (na igen, ez a bejegyzés elég sokáig nem íródott meg, mostantól írom a jelenben). Akárhogy is, írt nekem valaki, hogy szeretne 1-2 órára találkozni, és khm, nagyobb összeget ajánlott, mint amennyi az adatlapomra ki van írva. Gondoltam, miért ne, 1-2 óra, esti órában, amikor úgysem csinálok semmit, előtte megiszunk valamit, jól hangzik. Azt kérte, hogy hívjam fel, viszont én nem nagyon szoktam telefonálni (a szüleimmel élek, elég gyanús lenne), úgyhogy írtam egy sms-t, hogy e-mailben folytassuk.
Válaszolt e-mailben, és megbeszéltük, hogy 8-kor találkozunk X helyen. Most, ahogy írom a történetet, egyébként megnéztem, hogy pontosan mennyit ajánlott, és vicces, a honlapon váltott üzenetekben még 100 euro volt egy órára, az e-mailben már két órára 100 fontot ígért. Na, többek között ezért is volt fura az egész, nem értem, miért volt szerinte szükség erre, hiszen ott vannak az áraim a honlapon, semmi szükség alkudozásra. Akárhogy is, a szokásos áraknál magasabbat ígért – bár tudom, Angliában ez nevetségesen alacsony összeg egy escort számára. Szóval, leokéztam, illetve kiszámoltam a taxiköltséget fontban és hozzácsaptam az összeghez. Itt azért egy kicsit hezitáltam, mert a taxiköltséggel együtt pont annyit kínált, amennyi egyébként is lett volna az ár, de úgy voltam vele, hogy senki sem kérte, hogy többet ajánljon, viszont ha már így tett, szokásos módon a taxiköltséget ezen felül számolom. Mindenesetre azért paráztam, nem akartam lehúzósnak látszani.
Megérkeztem a vendéglátóipari egységhez, leültem – körülöttünk egy csomó ember. Oké, a csomó alatt azt értem, hogy legalább 3 asztal foglalt volt ötméteres körzetben, nekem ez egy csomó ember:). Eléggé zavarba tudok jönni nyilvános helyeken. Ráadásul a pasi második mondata az volt – szerintem elég hangosan -, hogy „XY? Mondd csak, ez az igazi neved?” – persze mindezt angolul, szóval remélhetőleg nem volt annyira feltűnő, de gyorsan megsúgtam, hogy ha lehet, ilyeneket nyilvánosan ne, kérlek. Oké, tudom, hogy az átlagosnál sokkal könnyebb engem zavarba hozni, de szerintem ez egyszerűen udvariatlan volt.
Akárhogy is, utána egészen jól elvoltunk. Kiderült, hogy azért jár Magyarországra, mert itt még úgy is olcsóbb a fogorvos, hogy utaznia kell és szállodában megszállnia. Na, EZ durva. Pont aznap volt fogorvosnál, szóval vicces volt, igaz, olyan nagyon azért nem érdekeltek a különböző beavatkozások, mint amennyire beavatott.
Gondoltam, beszéljünk inkább valami olyasmiről, ami engem érdekel. Van néhány érdekes érdeklődési területem, ilyenek például az oktatási rendszerek, és az angol az, amit sosem értettem igazán, különös tekintettel a college-okra. Hát, most már képben vagyok:). Szerintem jó témaválasztás volt, mert tényleg érdekelt, így nem kellett érdeklődést tettetnem – néhány dolognál nehéz, ld. különböző fogorvosi beavatkozások -, ráadásul tényleg hasznosat tanultam. Azért valahogy az egész helyzet egy kicsit feszélyezett volt. Úgy éreztem, hogy már csak rám várunk – eléggé nézegette az óráját -, hát gyorsan megittam a pohár sör maradékát és mentünk.
A szex eléggé döcögősre sikeredett. Már nem emlékszem pontosan, miket csinált, de nem igazán sikerült elérnie, hogy izgalmat érezzek. Ha jól emlékszem, túl heves volt az én ízlésemnek, és így az időm nagyrészét azzal töltöttem, hogy elkerüljem a fájdalmasabb dolgokat.
Épp rajta ültem, és hm, amikor „készen állt”, egyszerűen rántott rajtam egyet, hogy majd beteszi. Eléggé meglepődtem, és szóltam, hogy na, akkor keresek egy gumit, oké? Nos, a gondolat nem volt túl jó hatással rá, és jött a szokásos, amiből egyszerűen már túl sok részem volt: ha ugyanis egyértelműen a gumi GONDOLATA az, ami miatt nem megy, és már feltettem, de lekókadt, igyekszem gumit rajta hagyva orálisan rásegíteni. Lehet, hogy nem a legjobb módszer, egy darabig játszottam a „felteszem a gumit, lekókad, leveszem, francia, megpróbálok újat feltenni, nem megy, francia, felteszem, de megint lekonyul”-játékot, és úgy tűnik, hogy a fenti módszer jobban bevállt. Hát tényleg, sikerült most is, csakhogy az egész eléggé elvette a kedvem, a gumiról meg már sikeresen lekerült minden síkosító, szóval nem volt túl ideális a dolog, de azért még túlélhető. (én meg azon gondolkodtam pár órával korábban, hogy á, nem veszek síkosítót, majd elhozom NNB-éktől, amit otthagytam, úgyse lesz rá szükségem. Tényleg nincs rá túl sokszor szükség.) Viszont hm, nem sikerült összehozni a dolgot, és ilyenkor egy kicsit mindig magmat hibáztatom, hogy talán nem tűntem elég lelkesnek, vagy igyekeznem kéne még franciával összehozni vagy a fene se tudja.
Aztán még beszélgettünk egy kicsit, majd a mosdóval visszafelé jövet egy pillantást vetettem a telefonomra, és láttam, hogy két órán túl járunk egy picivel. Fura, nekem sokkal több időnek tűnt. Érdekes, hogy néha hogy repül az idő, valakivel meg egyszerűen nincs meg az a varázs.
Később írt egy üzenetet, hogy nagyon jól érezte magát, szóval gondolom, annyira rossz nem lehetett:).
Egyébként vicces, meséltem róla a pasimnak, és valahogy szóba jött, hogy 63 volt az illető, mire a párom közölte, hogy az oldalon, ahol felvettük a kapcsolatot, 53-nak mondta magát. Hm… mellesleg az 53-at nem biztos, hogy elhittem volna, annál sokkal idősebbnek tűnt, sőt, 63-ként sem a legjobban karbantartottnak. Beszéd közben kiderült, hogy anno 3-4 doboz cigiket szívott, szóval már értem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
