Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Ezt írta valaki egy fórumon: "a kurválkodás soha nem is volt, és most sem az, valamint a közeljövőben valószínűleg nem is lesz az a szakma, amivel nagyon büszkélkedni fognak."
Ezzel egyetértek, viszont sajnálom, hogy így van. Persze nem a szakmával akarok büszkélkedni (nem hiszem, hogy pusztán egy szakma erre elég lenne, legyen az bármelyik), de azt értékelném, ha azzal büszkélkedhetnék, hogy jó vagyok benne. Már ha jó vagyok. Már ha szakma ez egyáltalán.
Valaki, szintén kommentben, egyszer azt mondta, ez max pénzkereső foglalatosság lehet (a munka szót nem szívesen használta), szakma semmiképpen, mert nem kell hozzá semmilyen képzettség. Ez is benne van a dologban. Aztán meg az is, hogy most ugyan talán jó vagyok - na de milyen mezőnyben?!
Érdekes belegondolni, hogy a felsoroltak hogyan változnának meg, ha egyszer ez az egész elfogadottá válna.
Szóval van az a vonatkozás, hogy jó vagyok. Nem tudom, az vagyok-e igazából, de egyesek jónak mondanak, azt pedig mindenképpen elmondhatom, hogy egy bizonyos szűk szegmensben egészen hozok egy szintet. Az évek folyamán úgy alakult, hogy lassan rájöttem miben vagyok jó és miben nem, arra is, hogy mi az, amit szeretek, és mit nem. Ha kaptam egy visszajelzést arról hogy valami jó, igyekeztem rájönni, hogy pontosan mitől is az, hogy ezt később is bevethessem, esetleg továbbfejleszthessem. Például orális technika :) vagy mondjuk az, ahogy próbálok emberekkel kapcsolatot teremteni. Ha valami a visszajelzés alapján nem volt jó akkor azt igyekeztem vagy javítani, vagy elhagyni teljesen, ha nem szerettem, vagy úgy gondoltam, esélytelen. Így idővel kialakult egy profilom, amire hálistennek van kereslet.
Ugyanakkor közben azon gondolkodom, hogy esetleg meg lehetett volna spórolni az időt ezzel-azzal, ha hamarabb megtanulom valakitől. Mondjuk el tudnék képzelni egy oktatást... talán olyan dolgok is vannak amelyekben én tudnék információt átadni. De van egy csomó olyasmi is, amit egyszerűen nem vállalnék el, ha egy kliens megkérnéne rá, ilyen például a megjelenés valamilyen társasági eseményen ahol illemszabályok vannak, vagy a táncolás. De el tudnék képzelni oktatást arról is, hogy hogyan lehet jól kijönni különböző fajta emberekkel. Mert néhány típussal jól elvagyok, néhánnyal viszont nagyon nem tudok mit kezdeni.
Egyszer meghívtak külföldre több mint egy hétre és a pasi egyáltalán, semennyire nem volt velem elégedett a végén. Szerintem hazaküldött volna két nap után, de ha nem, hát jöttem volna magamtól, a repülőjegy viszont le volt foglalva előre, így maradnom kellett. Egy kínszenvedés volt. A pasinál semmilyen kommunikációs trükk nem vált be, semmivel nem tudtam felkelteni az érdeklődését, nem tudtam belőle pozitívat kiváltani. Amikor úgy éreztem, pont kezdenek érdekesekké vagy gördülékenyekké válni a dolgok, kiderült, számára pont hogy bosszantóak, kellemetlenek kezdenek lenni.
Pedig nem volt rosszindulatú, vagy ostoba, és még az elvárásai sem voltak irreálisak. Olyasvalakit akart, aki feltűnően nőies, szenvedélyes, szeszélyes, ugyanakkor felületes. Szereti a csillogást, a divatot, szeret fecsegni mindenféle jelentéktelen dologról és soha nem menne bele mélyebb beszélgetésbe, vagy vitába semmiről. Azaz pont az ellentétem. Persze a legtöbben nem tudják tartósan eljátszani, hogy halálpontosan az ellentétei annak, amilyenek igaziból, de meggyőződésem, hogy egy profi képes lenne erre, és minél profibb, annál inkább. Az, hogy nekem nem ment, csak azt mutatja, hogy nem vagyok profi*.
Ráadásul úgy gondolom, ez tanulható. Végülis a menedzsereket is szokták tréningekre küldeni ahol többek között az emberekkel való helyes bánásmódot is tanulják, de több könyvben is szembejött például a japán gésák vagy elit kurtizánok mindenre kiterjedő képzése, nem hiszem, hogy ez ne lenne megvalósítható egy modernebb verzióban. Lehetne benne az eddig említetteken kívül még egy csomó minden, mondjuk különféle masszázsok, vagy körülményekhez illő öltözködés, stílustanácsadás, meg persze egészségügyi ismeretek is. De ha gondolkodnék, biztosan ki tudnék még találni dolgokat. Összességében simán el tudnék képzelni egy akár két éves OKJ-s képzést is, szerintem van ennyi anyag a témában. Ehhez viszont az kellene, hogy ez egy elfogadott szakma legyen ami által akár megbecsülést is lehet szerezni, ne pedig egy szégyellt valami, ami hogyha kiderül, az ember bukhatja a családját, a barátait, a karrierjét és nagyjából az összes szociális kapcsolatát.
Egy ilyen változás szerintem a minőség növekedésével is járna. Most sokan választják ezt egyszerűen csak azért, mert sok pénzt lehet keresni vele és mert őket valamiért nem érinti annyira a stigma, mondjuk mert már amúgy is ezer szempontból problémásak, Ők szinte bármit csinálhatnak, meg is keresik azt a pénzt, mert kereslet van, a verseny meg korlátozott, hiszen azok akik tehetségesek lennének benne és élveznék is, inkább csinálnak valami olyat, amivel több társadalmi megbecsülés jár.
Plusz pont a stigma miatt jönnek ide olyanok is, akiknek valami komoly lelki problémája van és tudat alatt büntetik magukat ezzel. Akik valamilyen módon extrán utálják ezt az egészet, és nem csak azért csinálják mert ennek ellenére sok pénz van benne, hanem azért mert -ahogy sokan emlegetik - nincs elég önbecsülésük hogy valami másba kezdjenek. Szerintem ez a munka különösen romboló tud lenni számukra és ők is, a szakma is jobban járna, ha inkább valami másba kezdenének. Vagy ha a szakma lenne más, ha nem ártana jobban a magánéletnek, mint mondjuk egy olyan munka, ami sok utazással jár és ezért leginkább egyedülállóaknak jó.
...Nagyjából ennyi. Utópia. Lehet, hogy egy ilyen világban én pont kiszorulnék a mezőnyből (azért optimista vagyok), de még így is megérné a dolog.
*vicces, hogy ő volt az egyetlen ugyanakkor, akitől komoly munkaajánlatot kaptam. Meg volt győződve róla hogy pocsék escort vagyok, viszont komoly hatást tettek rá a kvalitásaim a másik szakmámban, amelyben most diplomát szerzek. A kettő bizonyos szempontból pont ellentéte egymásnak.. Érdekes lett volna, de végül nem fogadtam el, sajnos ahhoz a témához pont nem értettem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.