Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tudom, tudom, gyorsan váltogatom, hogy mit is szeretnék csinálni. Igaz, így belegondolva ezt nem is tartom túl rossz tulajdonságnak, ugyanis, ha belegondolok, azokhoz a választásokhoz, amik beváltak, eléggé tudok ragaszkodni. Példának okáért meglehetősen sokáig játszottam egy hangszeren, és amikor elhagytam, akkor is csak egy olyan hangszerért tettem, ami történetesen mégjobban tetszik. Vagy pl., nekem a szexmunka bevált - talán túlságosan is, ezért sem kapálózom annyira valami jó kis árufeltöltői meló után.


Mindenesetre ugyan letettem a sugarbaby-tervekről, főleg azután, hogy az egyik legnépszerűbb oldal egyik napról a másikra felfüggesztette az accountomat, és még csak azt a címet sem találtam, ahol ez ellen tiltakozhatnék, szóval ezek után egy ideig hagytam a fenébe, na meg tényleg, gondoltam, nincs nekem időm ilyesmire a párom mellett, ráadásul nem tudok a párom miatt és nem is akarok más okok miatt sem olyan fokú elkötelezettséget vállalni, amire szerintem a legtöbb potenciális sugar daddy vágyik.

Viszont történt egyszer, hogy egyrészt megint tudtam regisztrálni az oldalra, másrészt a párom hazautazott egy pár hétre - na persze ezt eddig is tudtam -, és hirtelen rájöttem, hogy éppenséggel baromi jó lenne, ha találnék valakit, aki egyrészt jó társaság is lenne, másrészt biztos jövedelem, harmadrészt biztonságosabb, mint egy emberrel találkozni.

Két jelentkezőm is lett, az egyikkel majdnem találkoztunk vasárnap, csak végül lemondtam. Na, majd a jövő hétvégén. Őszintén szólva ő nem olyan nagyon szimpatikus, de lehet, hogy csak nem tud levelet írni, meg amúgy is, ki tudja, milyen megállapodást kötünk, ha kéthetente egy délután eltöltését, túlélem, ha nem őrjítően érdekes számomra.

A másik viszont olyan ajánlattal állt elő, amit ugyan nem találtam olyan vonzónak, de ahogy írt, meg ahogy az ajánlatról írt, hirtelen szimpatikussá és vonzóvá vált az illető. Sugárzik a pasiról, hogy pontosan tudja, mit akar, és gondolom, nem én vagyok az első ember, aki szerint ez hihetetlenül vonzó tulajdonság. 

Szóval egy pár levél után megbeszéltük, hogy ma délután 2-kor skype-on lecsekkoljuk egymást. Persze már 2 múlt, mire rájöttem, hogy basszus, nekem találkám van: gyorsan dobtam magamra egy kis sminket, és imádkoztam a kamerához, hogy kivételesen szépnek mutasson (nem jött be). 14:10-kor már készen is álltam.

A pasi helyes - amúgy meg indiai, úgy látszik, engem indiaiak találnak meg (a másik jelentkező is az). Indiában élt 18 éves koráig, aztán irány az USA, de szeret össze-vissza utazgatni, és tulajdonképpen ehhez keres társat. Na, ez az az ajánlat, ami engem annyira nem vonz (SP odáig lenne szerintem:) ), mert én nem szeretek utazni. Escortkodni viszont szeretek, és ha egy utazásnak már célja van, akkor minden rendben. Ugyanis azért nem fogok Párizsba utazni, hogy lássam az Eiffel tornyot, de ha történetesen Párizsban van dolgom, azért persze megnézem. Mindenesetre én inkább azt szeretem, ha a látványosság az életem része, és nem pedig az utazás célja (ezt imádom Budapestben is: minden turistalátványosságról úgy érzem, mintha a magamé lenne. Mert persze, megnézem a vendéggel a Várat, de én kiskoromban is ott játszottam, amit egy turista nem mondhat el magáról).

Szóval az elképzeléseink nem passzolnak teljes mértékben, vagyis egy utazás célja nem ugyanaz, ettől még lehet mindkettőnk számára kellemes elfoglaltság. Ráadásul borzasztóan megfogott, ahogy leírta a kapcsolat természetét: ő azt szeretné, ha ezek az utazások egyfajta "elszabadulások lennének a mindennapokból". Hát miért ne?:) Na meg amúgy is, először ki kell próbálni, aztán eldönteni, hogy mennyire tetszik a dolog.

Na, szóval beszélgettünk is skype-on: neki volt egy csomó kérdése felém, olyan volt az egész, mint egy interjú, komolyan. Meséltem magamról, a jelenlegi helyzetemről, a céljaimról. Aztán elmondtam neki az utazásokkal kapcsolatos álláspontomat (mutasd meg, hogy van saját véleményed), megemlítettem, mennyire tetszett, amit írt (jelezd, hogy figyeltél a levelezés alatt). Továbbá elmondtam azt is, hogy hiába ijesztő számomra a dolog, én szeretek beleugrani abba, amitől tartok - ez amúgy megintcsak érdekes tapasztalat volt, én azt hittem, semmilyen pozitívumot nem tudnék felsorolni magamról egy interjún, lévén sem szociális, sem csapatjátékos nem vagyok.

Nem tudom, mi lesz az eredmény, nekem kicsit olyan érzésem volt, hogy nem vagyok elég jó = túl sokat néztem magam a kamerában. Viszont ő azt mondta, hogy aludjak rá egyet és lássuk, mit mondok holnap. Szóval talán nem fogja bejelenteni, hogy bocs, mégsem ezt akarta...?

Akárhogy is, kíváncsi leszek....

A bejegyzés trackback címe:

https://suisseproject.blog.hu/api/trackback/id/tr285545066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

suisseproject 2013.10.01. 17:17:15

Hm, hát azért tapasztalódtam egy kicsit az elmúlt időkben, szóval szerintem tényleg odalennék, csak sokkal biztosabb lennék benne, hogy nem jön össze :DD

suisseproject 2013.10.03. 10:48:26

@Ivonn88: Sokkal több találkozóra lenne szükségem, mint régebben, hogy biztos legyek a dolgomban... De most, hogy végiggondolom, a sokszori találkozás sem garancia, a több idő/alkalom már igen, de nekem legutóbb egy 4 órás találkozóval is bajom volt, nemhogy napokkal.