Ma dolgoztam volna, de le kellett mondanom a dolgot - az okot nem jelölném meg, de tényleg előre nem nagyon látható helyzet volt (na, mondjuk egy 30-40%-os esélyt adtam volna neki, beismerem). Az illetővel fél 6-kor találkoztam volna, és 3 körül írtam neki, hogy le kell mondanom. Ehhez képest 5 körül kaptam egy sms-t egy ismeretlen számról, hogy akkor tali itt és itt. Megírtam a számra, hogy bocsi, de nem tudok, a régi számodra küldtem sms-t. A válasz az volt, hogy azt a számot már nem használja, és miattam mondott le több meetinget is. Sms-ben sűrűn elnézést kértem és szóltam, hogy ha hazaértem, küldök e-mailt, amiben elmondom az okot. Ezt meg is tettem persze.
Hozzáteszem, hogy az e-mailjében nem jelezte, hogy új száma van, annyit mondott, hogy új telefonja van, és emiatt kérte el megint a telefonszámom. Azt is megjegyezném, hogy ő többször is eljátszotta, hogy egy nappal korábban vagy aznap mondott le egy találkozót. A kedvencem az volt, amikor egyszer megbeszéltük, hogy 1-kor találkozunk, de fél órával korábban végeztem, úgyhogy megkérdeztem, hogy nem lehetne-e előbb, mindezt kb 45 perccel az eredeti találkozástól számítva, és az sms-re 10 perccel később írt, hogy úgy tűnik,nem tud elszabadulni a munkából, ejtsük a dolgot. Oké, rendben, gyorsan módosítottam a terveimen, erre negyed órával később ír, hogy izé, mégiscsak tudunk találkozni. Nagyon rosszul kezelem a tervmódosításokat, úgyhogy szóltam, hogy akkor ezt most hagyjuk, már réges-rég másik buszon ülök, ennyire nem vagyok rugalmas, bocsi. Nyilván az én hülyeségem is, hogy most ezért miért nem tudtam volna vele találkozni, de egyszerűen annyira felidegesített ezzel a "nem jó - de mégis jó"-dologgal, hogy tudtam, leharapom a fejét, ha találkoznánk (egyébként is rossz volt a hangulatom, mondjuk erről nem tehet, de súlyosbító tényező). Az egész eset igazából említésre sem méltó, ami viszont feltűnt, hogy egy szimpla "bocsi" sem hagyta el a száját, egy kis sajnálkozás. Pár hónap távlatából egyébként már egy kicsit úgy érzem, hogy talán nem is kellett volna, valahol mégis olyan érzésem támadt, hogy úgy tűnik, neki nem probléma az én időmmel szórakozni, amit később bizonyítottak a lemondások. Amik egyébként határon belül maradtak, mind számban, mind abban, hogy mennyivel előtte mondta le, de végig olyan érzésem volt, hogy a lemondás teljesen természetes, semmi bocsi vagy ilyesmi.
(ha magamba akarok nézni, akkor egyébként én sem sajnálkozom ANNYIRA, ha valahova le kell mondanom egy időpontot, de nyilván ritkán teszek ilyesmit. Néhány embernél pedig ki kell fizetnem a díjat, ha 24 órán belül mondtam le.)
Most meg az a helyzet, hogy én ezerrel bocsizok, még ha inkább a körülmények is voltak a hibások, mert nem tudom, ez az udvarias hozzáállás. A hozzászólásából viszont azt érzem, hogy ezt számára baromira nem volt pozitív, akár arra is indok lehetne, hogy ne hívjon többet (viszont valószínűleg mégis megteszi, mert gondolom, nem talál hozzám hasonlót*). Az meg szerintem meg se fordul a fejében, hogy nem csak én csináltam ilyeneket, de ő is (ami nyilván nem ment fel engem, de elnézőbbé teheti őt).
Nem tudom. Kicsit túlbonyolításnak tűnik a dolog, de az az igazság, hogy egyrészről idegesít, hogy legszívesebben a szemére vetettem volna az ő hibáit, másrészről tudom, hogy az nem lett volna helyes, harmadrészt úgy érzem, hogy ez egy újabb indok volt arra, hogy kevésbé kedveljem, negyedrészt meg félek, hogy ebből a szempontból túlságosan önző vagyok, vagyis: én lemondhatom ezerszer, de ha a másik teszi, az sokkal rosszabbul érint. Szóval baromi jó lenne tudni, hogy "hol az igazság", aztán majd egy pár nap múlva elfelejtem a dolgot.
Azért sajnálom, mert hiányom is van, na meg ezért szőrtelenítettem le mindent?:P
*Ez őszintén szólva magam sem tudom, miért van így, szerintem nem csinálok semmi különöset, mégis rendre kapom az olyan visszajelzéseket, hogy hozzám képest mindenki másban csalódtak. Külföldieknél meg esetleg az is bejátszhat, hogy a legtöbb szolgáltató külföldiek számára ennél drágábban dolgozik.
A hozzászólásokban egyébként megemlítődött ez a dolog, úgyhogy lehet, hogy írok róla bejegyzést.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az utolsó 100 komment: