Szóval előző nap rámírt valaki, hogy szeretne találkozni. Tényleg nagyon szép, korrekt levél volt. Mondta, hogy bizonytalankodik, mert még nem csinált ilyet, de nagyon megtetszett neki az oldalam, a szöveg stb. Aztán egy kicsit felhúztam magam, mert arcképet kért. Oké, tudom, hogy neki nem annyira egyértelmű, hogy miért is nincs kint arckép, és emiatt miért nem küldök senkinek (bár ez nem mindenkire igaz, NNB pl. szokott küldeni), csak valahogy azért nehezen értem meg, hogy valaki ebbe nem gondol bele, de ilyen kérést fogalmaz meg. És még ha oda is teszi, hogy légyszi, akkor is úgy érzem, hogy ez egy elvárás részéről, és ezt nagyon utálom.
Végülis persze leokézta, hogy nincs arckép, én meg megkértem, hogy megerősítésként küldjön egy sms-t, illetve majd a szobaszámot. Kiderült, hogy nem kapok meg az sms-eit, úgyhogy megkértem, hogy inkább csörgessen meg, amit meg is tett. Úgy volt, hogy 8-kor találkozunk, én pedig vártam és vártam és vártam a szobaszámot, ami nem jött meg. Kicsit dühös voltam, annyira mondjuk azért nem, mert igazából egész jól elvoltam otthon is, csak amikor arra gondoltam, hogy valaki ennyire semmibe veszi az időmet, akkor lettem az mégis.
Aztán 8 óra 9 perckor felhívott, hogy jövök-e? Mondtam, hogy én mennék, de tényleg, de nincs szobaszám. Kiderült, hogy sms-t írt a drága, miután már megmondtam, hogy nem érkeznek meg az sms-ei. Megmondtam, hogy ha mennék, akkor is 8-tól indult az óra, mert azt az időpontot beszéltük meg eredetileg (ha szólt volna, hogy késik, az természetesen más lett volna), és a megbeszéltnél tovább sem tudok maradni, mert másnap korán kelek (hozzáteszem, a megbeszélt időre mindig rászámolok legalább fél órát, mert úgyis mindig megcsúszunk, és végülis a plusz idő után távoztam). Leokézta, úgyhogy mentem.
Meg is érkeztem egy órával a megbeszélt találkozó után. Közölte,hogy oké, hánykor kell mennem, majd azt mondta, hogy akkor most beállít egy ébresztőt, hogy majd csörögjön egy tíz perccel korábban:O. Mondtam, hogy erre azért nincs szükség, aztán nekiálltunk borozni meg beszélgetni. Elég finom volt a bor, már épp büszkének is kezdtem volna érezni magam, de kiderült, hogy francia:D. Mindenesetre beszélgettünk, beszélgettünk, fogalmam sem volt, hogy lesz ebből szex. És végül nem is lett. Közölte, hogy amúgy idő van, aztán csókolóztunk egy darabig, majd elköszöntem és mentem.
Őszintén szólva szívesen szexeltem volna, bár így legalább a hajam egyben maradt:). Komolyan meglepett, hogy hajlandó kifizetni a teljes összeget, bár így belegondolva annyira talán nem furcsa. Régebben, amikor még hajlamos voltam a találka előtt pár órával lemondani a dolgot, mert nem éreztem magam túl jól, többször megtörtént, hogy az illető többet ajánlott, hogy mégis menjek, gondolom, ilyenkor már nehéz lányt találni. Tudom, hogy nem túl fair előtte lemondani, most már tényleg csak nagyon ritkán csinálok ilyet, viszont a mostani más helyzet volt abból a szempontból, hogy én készültem, a másik viszont nem szólt, hogy késni fogunk - igen, ebben az esetben nem is késésről volt szó, de ha mondjuk azért találkoztunk volna később úgy, hogy nem szól előtte, akkor is ezt tettem volna. Most is úgy érzem, hogy korrektül jártam el, ugyanis szóltam neki, hogy nem kapom meg az sms-eit. No mindegy, ez egy érdekes eset volt, tényleg azt hittem, hogy meggondolta magát és nem szólt, kellemesen csalódtam.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
