Válasz a "milyen csapdába is kerülök, ha ezt a munkát folytatom?"-kérdésre:
"Olyanra hogy rájössz hogy azzal hogy megdugatod magad sokkal könnyebben pénzhez jutsz mintha becsületes munkát végeznél mint a normális emberek. És így sosem akarsz majd rendes melót.”
Szerintem ez a hozzászólás remekül mutatja az egyik oldalát annak, amiért az embereknek egész egyszerűen FÁJ az egész prostitúció-téma. A másik oldal a „minden prosti áldozat, akkor is, ha az ellenkezőjét állítja”, ami egy ennél sokkal komplexebb dolog, és nálam már ezerszer jobban beszélt róla pl. Sárosi Péter.
Szóval itt egy munka, nem kell hozzá tulajdonképpen semmilyen külső adottság vagy intelligencia, vagy akármi, mégis bitang jól fizet. Hát nem felháborító? Ráadásul a szex még mindig külön megítélés alá esik, nem csak akkor, ha pénzért nyújtják (pedig ha pénzért mások előtt táncolnom kéne – egy átlagos diszkóban, felöltözve -, azt tényleg utálnám), de nők esetében úgy általában is. Sosem gondoltam volna, hogy 2013-ban még mindig olyan üzenetekkel lesz tele az internet, miszerint az a lány, aki minden héten mással, és hamar adja magát, az könnyűvérű és másra nem is jó. Gondolom, az nem opció, hogy a lány szeret minden héten mással dugni, mert szexelni mondjuk jó, a változatosság is jó, és teszi mindezt mindenféle egyéb kvalitásai mellett.
Egy ilyen megítélés mellett a szexmunka tulajdonképpen a társadalom szemében a legrosszabb, amire az ember vetemedhet, és ezen a médiában mutatott prosti-kép sem segít.
Néhány komment arról szólt, hogy prosti létemre jól írok, esetleg okos is vagyok:). A valóság ezzel szemben az, hogy nem csak prosti létemre vagyok okos:), és bár biztos persze nem lehetek benne, reálisnak tartom, hogy egy átlagos szexmunkás nagyjából annyira intelligens, mint egy átlagos hm, nem tudom, pénztáros. Egyszerűen abból kiindulva, hogy egyik munka sem igényel különösebb képzettséget, és mind a kettőnél megtalálható az, aki képes lenne jóval komplexebb munka elvégzésre is, és az is, aki nem. Mégis, a prosti-kép alapvetően valami negatívról szól, egyszerűen azért, mert nem szeretjük a dolgot, rossznak gondoljuk, és így a munka végzője sem lehet más, csak negatív tulajdonságokkal felruházott személy. Ehhez persze nagyban hozzájárul a médiában mutatott kép, ahol a prosti, ha nem áldozat, akkor az az ember, aki:
A válaszom:
A számomra a legmegdöbbentőbb, amikor az emberek „a prostiról” beszélnek, az „életformáról”, mintha „a prosti” külön állatfaj lenne. Számomra ez a legérdekesebb az egész témában, és ezen szórakozom a legtöbbet, mintha valami UFO lennék:). Az ok, amiért velem találkozva senki sem találná ki, hogy mivel foglalkozom, nem az, hogy én más vagyok, hanem egyszerűen az, hogy a prostituáltak „mássága” tömény baromság. Emiattt mégis úgy érzem, mintha bármelyik másik foglalkozáscsoportnál jobban kéne bizonygatnom, hogy én márpedig nem ilyen meg olyan vagyok, hanem inkább emilyen és amolyan, és nem azért vagyok emilyen meg amolyan, mert én más vagyok, hanem mert én is ugyanerről a bolygóról származom:). nagyjából a blognak is valami hasonló célja van.
Bár tudom, hogy magamat ismétlem, de néha egészen megdöbbent, hogy komoly portálok is ugyanazokkal a közhelyekkel élnek (arról nem is beszélve, hogy a „kurva” szó ilyen kontextusban sehol sem számít trágárságnak), ld. a hrportál cikkét: „Amennyire lehetséges volt, igyekezett korábbi életvitelének kompromittáló képanyagait eltüntetni az internetről" - bár nem tudom, pontosan mitől válik egyenesen másfajta életvitellé, amit csinálok.
Amit viszont szintén kiszúrtam a cikkből, és nem tartozik ide, az ez:
"Ha egy fiatal személyiségszerkezetébe az épül be, hogy a szex pusztán pénzért adható-vehető árucikk, akkor nem kizárt, hogy a későbbi munkahelyi problémamegoldás során is ezekhez a viselkedésmintákhoz folyamodik majd. Így máris nagyobb lehet a munkahelyi prostitúció esélye a karrier építése során, például a fizetésemelés, az előléptetés reményében"
Nem. Feljebbjutásért, ha az illető korábban szexmunkás volt, lefeküdni valakivel leginkább olyan, mintha én korábban szakács lettem volna, és most igazi ételkülönlegességekkel traktálnám a főnököt, csak hogy előléptessen. Lefeküdni valakivel az előrejutásért olyan, mint valakivel folyamatosan jópofizni az előléptetésért. Lefeküdni pénzért meg olyan, mint eladni egy kiló kenyeret. Nem tudom kifejezni, hogy mennyire sértőnek találom a feltételezést, hogy a kettő összefügg.
(egyszer egyébként volt egy afférom az egyik tanárommal, de ezerrel imádkoztam, hogy ne ő vizsgáztasson, mert ő sokkal szigorúbban osztályoz, mint a másik tanár.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
